Újabb tisztogatás: 10 év után egy könyvelési vitával rúgták ki az Operaház főigazgatóját

Ókovács Szilveszter több mint egy évtizeden át vezette a Magyar Állami Operaházat. Most azonnali hatállyal menesztették egy olyan vizsgálat alapján, amely során a saját állítása szerint egyetlen kérdést sem tettek fel neki. A hivatalos indok szabálytalan prémium. A minta azonban ismerős: a kormány sorra távolítja el azokat, akik az előző rendszerben vezető pozícióba kerültek.

Szerző: Palkovics Aurél (2026. november 3.)

Hétfőn Tarr Zoltán kulturális miniszter azonnali hatállyal megszüntette Ókovács Szilveszter munkaviszonyát. A minisztérium szerint az átvilágítás „több szabálytalanságot is feltárt”. Ókovács rendszeresen havi több százezer forintos célprémiumot kapott miniszteri jóváhagyás nélkül, többek között kommunikációs feladatokért és a betöltetlen főzeneigazgatói poszt ellátásáért. A teljes összeget és az időszakot a minisztérium nem hozta nyilvánosságra. Az intézményt átmenetileg Ivacs Balázs vezeti, akinek az is feladata, hogy kiderítse, felmerül-e bűncselekmény gyanúja.

Vizsgálat a vizsgált illető nélkül

Ókovács szerint az átvilágítás során egyszer sem kérdezték meg. „Nem fogadták hívásaimat, nem válaszoltak üzeneteinkre, leveleinkre” – írta a Facebookon. Szerinte Tarr Zoltán és Nagy Ervin államtitkár egyszer sem találkozott vele, és egyetlen előadásukat sem nézték meg. Augusztusban, amikor a minisztérium több tízezer dokumentumot kért be tőle, „digitális testüregi motozásnak” nevezte a vizsgálatot. Október 19-én még azt mondta, nincs oka tartani a menesztéstől. Két héttel később kirúgták.

Ókovács a minisztérium számait is vitatja. Az ATV-ben azt mondta, hogy idén havi 4,4 millió forint volt a fizetése, nem 4,8 millió, ahogy a minisztérium állítja. A rendezésért, fordításért és más munkáért semmit nem vett fel. Azt sem igaz szerinte, hogy ő és a helyettese egymás teljesítését igazolták volna. A célprémiumos rendszert azzal indokolta, hogy a főzeneigazgatói posztot azért nem töltötték be, hogy az első karmesteri pozíció fölött „ne legyen szakmai presszió”. „Nem azért nem volt főzeneigazgató, hogy mi több pénzhez jussunk” mondta. A menesztést nem fogadja el, és bírósághoz fordul.

Hogy kinek van igaza, azt a bíróság fogja eldönteni. Egy tisztességes eljárásban azonban a meghallgatás nem kegy, hanem alapkövetelmény. Ha egy minisztérium hónapokig vizsgál egy intézményt, és közben egyszer sem kérdezi meg a vezetőjét, az nem átvilágítás, hanem ítélet egy előre megírt forgatókönyv alapján.

Ki dönt a kultúráról?

Ókovács 2011 óta vezette az Operaházat, ezért a Fidesz-korszak egyik legismertebb kulturális vezetőjének számított. Ez magyarázza a jobboldali politikusok reakcióit. Orbán Viktor megköszönte neki „mindazt, amit a Magyar Állami Operaházért és a magyar kultúráért tett”. Hidvéghi Balázs szerint „szégyen, hogy ilyen színvonalú emberek kezébe került a magyar kultúra irányítása”. Takács Péter arra emlékeztetett, hogy Magyar Péter három éve még dicsérő bejegyzést írt Ókovácsról, Németh Balázs pedig meg is osztotta ezt a régi kommentet.

Ókovács felesége, Máthé Zsuzsa KDNP-s képviselő hétfőn a parlamentben szót kért a férje ügyében, de nem kapott szót.

Nem egyedi eset

Ha Ókovács menesztése egyedi eset lenne, el lehetne fogadni egy szabálytalan prémium szigorú következményének. Csakhogy nem az. Az elmúlt hetekben:

• NAV: Kármán András pénzügyminiszter felmentette Szalavics Mariannt, a NAV elnökhelyettesét. Indoklás nélkül, és anélkül, hogy bármivel gyanúsították volna. A sajtó szerint egyetlen „bűne” az volt, hogy évekkel korábban a Volánbusz gazdasági igazgatója volt.

• Honvédség: Ruszin-Szendi Romulusz javaslatára felmentették Börcsök András dandártábornokot, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat korábbi igazgatóját, szintén nyilvános indoklás nélkül.

• Múzeumok: a kulturális tárca megszüntette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot.

• Egészségügy: az Országos Kórházi Főigazgatóság a héten két kórházigazgatót is felmentett.

A legbeszédesebb mégis Feledy Botond esete. A Magyar Külügyi Intézet vezetőjét maga a Tisza-kormány nevezte ki, és hétfőn bizalomvesztésre hivatkozva menesztették. A hivatalos indok: kiderült, hogy „hosszan tartó munkakapcsolatban” állt az előző kormánnyal, az elemzőcége Lázár János minisztériumától kapott megbízásokat. Ez a mérce már nem az, hogy valaki mit csinált rosszul. Az, hogy kinek dolgozott.

Elszámoltatás vagy leszámolás?

Ha Ókovács Szilveszter valóban jogtalanul vett fel pénzt, annak következménye kell legyen, és azt egy független bíróság mondja ki. A Tisza-kormány azzal nyert választást, hogy véget vet az önkénynek, a kiszámíthatatlan döntéseknek és annak, hogy a pozíció a politikai hűségen múlik. Ehhez képest most ugyanaz zajlik, csak fordított előjellel: a régi rendszerben kinevezett vezetőket egyenként távolítják el, hol szabálytalanságra, hol bizalomvesztésre, hol semmire nem hivatkozva.

Az Operaház nem pártintézmény, hanem a magyar kultúra egyik zászlóshajója. Akárki vezeti, a nyilvánosságnak joga van tudni, mi alapján dől el a sorsa. Egy nyilvánosságra nem hozott összegű prémium és egy olyan vizsgálat, amelyen az érintettet meg sem hallgatták, ehhez kevés. A kormány most azt kockáztatja, hogy a kultúrában is a politikai hovatartozás lesz a legfontosabb szakmai szempont, pont az, amit annak idején a Fidesznek felrótt.

Források:

-Kulturális Minisztérium (közlemény Ókovács Szilveszter menesztéséről, 2026. november 2.)

-Ókovács Szilveszter Facebook-oldala (bejegyzés, 2026. november 2.)

-Orbán Viktor, Hidvéghi Balázs, Takács Péter Facebook-oldalai (reakciók, 2026. november 2.)