Fordulat Brüsszelben: lezárulhat az Orbán-korszak legnagyobb uniós vitája
Az Európai Néppárt pénteken Budapesten kimondta: le kell zárni a Magyarország ellen 2018-ban indított hetes cikk szerinti eljárást. A Tisza ezt a reformjai elismerésének tekinti, a Fidesz annak bizonyítékának, hogy az egész eljárás politikai bosszú volt. A két tábor ugyanazt akarja, csak egészen mást ünnepel.
Szerző: Palkovics Aurél (2026. november 7.)
Nyolc év. Ennyi ideje fut Magyarország ellen az az uniós jogállamisági eljárás, amelyet Brüsszelben csak az EU „atombombájaként” emlegetnek. Pénteken az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) bejelentette: szerinte eljött az ideje, hogy véget vessenek neki.
Mi hangzott el pénteken?
Az EPP igazságügyi és belügyi munkacsoportjának küldöttsége kétnapos látogatást tett Budapesten. A végén Tomas Tobé svéd EP-képviselő, a néppárt alelnöke és Lakos Eszter, a Tisza európai parlamenti delegációjának vezetője közös sajtótájékoztatót tartott.
Tobé szerint a Tisza-kormány reformjai valódiak, nem csak a látszatot szolgálják, ezért az eljárást még idén le kellene zárni. Azt mondta, széles többséget akarnak építeni a parlamentben, és lehetséges partnerként a szocialistákat, a liberális Renew-t és a zöldeket nevezte meg.
Lakos Eszter úgy fogalmazott: „Mi már nem látjuk ezt a kockázatot.” Ugyanakkor ő maga is elismerte, hogy a jogállam helyreállítása hosszú folyamat, mert tizenhat év alatt kiépült rendszert nem lehet fél év alatt átírni.
Honnan indultunk?
Az eljárást az Európai Parlament indította el 2018. szeptember 12-én, a Sargentini-jelentés elfogadásával. A szavazáson 448 képviselő támogatta, 197 ellenezte, 48 tartózkodott. A Fidesz már akkor vitatta az eredményt, mert szerinte a tartózkodókat is bele kellett volna számolni, és így nem jött volna össze a szükséges kétharmad. Az Európai Unió Bírósága 2021-ben elutasította a magyar kormány keresetét.
Az eljárás elvben akár a magyar szavazati jog felfüggesztéséig is eljuthatott volna. A gyakorlatban azonban évekig egy helyben toporgott: a tagállamok kilenc meghallgatást tartottak, érdemi döntés egyszer sem született.
Mi kell még a lezáráshoz?
A néppárti bejelentés még nem döntés. Október végén az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának (LIBE) küldöttsége is Budapesten járt, Sophie Wilmes liberális képviselő vezetésével. Ők sok pozitív változásról beszéltek, de maradtak aggályaik is: a képviselői mandátumok tizenkét évre korlátozása, a 2021-es gyermekvédelmi törvény és az LMBTQ-jogok helyzete, az uniós bírósági ítéletek végrehajtása, valamint az, hogy egyes törvényeknél túl rövid a társadalmi egyeztetés, vagy el is marad.
A menetrend is kötött. Az EP november 24-én vitát tart a kérdésről, szavazás leghamarabb decemberben lehet. Ezután a parlament vagy egyszerűen visszavonja a saját kezdeményezését, vagy azt javasolja a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy zárja le az eljárást. Hogy melyik úton, azt egyelőre maguk az uniós szereplők sem döntötték el.
Közben egy másik ügy is nyitva van. Az Európai Parlament továbbra is pereli az Európai Bizottságot, mert az 2023 decemberében 10,2 milliárd eurónyi befagyasztott kohéziós forrást tett elérhetővé az Orbán-kormánynak. Ezt a pert az EP elvi okokból nem hajlandó visszavonni, és ha megnyeri, ezek a pénzek akár újra befagyhatnak.
Mindenki nyer, csak mást
És itt jön a történet legérdekesebb része. A Fidesz április végén maga kezdeményezte hivatalosan az eljárás azonnali megszüntetését. Deutsch Tamás akkor azt mondta, hogy Magyarországon soha nem volt valódi jogállamisági probléma, az egész csak politikai büntetőakció volt.
A Tisza szerint viszont pont azért lehet most lezárni az eljárást, mert a kormányváltás óta érdemi reformok történtek. Magyar Péter már júniusban, Roberta Metsola EP-elnökkel tárgyalva azt mondta, hogy őszre vége lehet. Most november van, és a legjobb esetben is december lesz belőle.
Vagyis ugyanazt a döntést két tábor két teljesen ellentétes történetként fogja eladni. Az egyik szerint ez a bizonyíték arra, hogy Brüsszel nyolc évig politikai eszközként használta az eljárást. A másik szerint ez a bizonyíték arra, hogy a probléma valós volt, és most oldották meg.
Az igazság valahol a kettő között van, és ezt érdemes kimondani. Ha az eljárás tisztán jogi lett volna, nehéz megmagyarázni, miért nem jutott nyolc év alatt egyetlen érdemi döntésig. Ha viszont soha nem volt baj, akkor nehéz megmagyarázni, miért csak most, a kormányváltás után zárták le a tagállamok egyhangúlag a forrásokat visszatartó kondicionalitási eljárást is.
Mi jön most?
A hetes cikk lezárása elsősorban presztízskérdés. Ha decemberben valóban megtörténik, Magyarország nyolc év után lekerül az európai demokrácia szégyenpadjáról, és ezt a kormány joggal fogja sikerként elkönyvelni.
Két kérdés marad. Mit kezd addig a Tisza-kormány a megmaradt aggályokkal, különösen a mandátumkorlátozással és a gyermekvédelmi törvénnyel? És a Fidesz, amely tavasszal még az azonnali lezárást követelte, decemberben is lelkesen támogatja-e majd, amikor a sikert már nem ő könyvelheti el?
Te mit gondolsz? Valódi jogállamisági problémák miatt indult az eljárás, vagy politikai nyomásgyakorlás volt? Írd meg kommentben.
Források:
-Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportja (közlemény és budapesti sajtótájékoztató, 2026. november 6.)
-Európai Parlament (a LIBE-küldöttség budapesti látogatása és a november 24-i plenáris vita)
