Elveszett a Kongresszus – Mutatjuk a félidős választások eredményeit
A demokraták a november 3-i félidős választáson a Szenátust és a Képviselőházat is visszaszerezték. Trump elnöki ciklusának második fele innentől minden ügyben harcot jelent. Ez nemcsak Washingtonban rossz hír, hanem Budapesten is.
Sokan reménykedtek abban, hogy a republikánusok kivételt tudnak tenni az amerikai politika egyik legrégebbi szabálya alól: a félidős választáson rendszerint a hatalmon lévő elnök pártja veszít. Ez most nem sikerült, és a vereség nagyobb lett, mint amire a legtöbben számítottak.
Szerző: Palkovics Aurél (2026. november 4.)
Hat szenátusi szék, egy elveszett többség
A választás előtt a republikánusok 53:47 arányban vezették a Szenátust. A demokratáknak nettó négy szék kellett a fordításhoz, és a jelenlegi eredmények szerint hatot szereztek meg. Észak-Karolinában Roy Cooper volt kormányzó nyerte el a visszavonuló Thom Tillis székét Michael Whatley ellen. Ohióban Sherrod Brown visszatért, és legyőzte Jon Husted szenátort. Iowában a Joni Ernst távozásával megüresedett helyet Josh Turek vitte el Ashley Hinson elől. Kansasban, ahol a demokraták nyerése eddig szinte elképzelhetetlen volt, Adam Hamilton győzte le Roger Marshall szenátort. Dél-Karolinában Annie Andrews nyert.
A legfájdalmasabb azonban Texas. James Talarico a részeredmények szerint nagyjából 59–39 arányban verte Ken Paxtont. Ez az első demokrata szenátusi győzelem Texasban 1988 óta, és ugyanazon az estén a kormányzói versenyben Gina Hinojosa is jelentős előnyre tett szert Greg Abbott-tal szemben. Texasban 1990 óta, Ann Richards óta nem volt demokrata kormányzó. A republikánus Amerika fellegvárán most rés keletkezett.
Közben a demokraták megtartották a saját csatatérállamaikat, Georgiát és New Hampshire-t. A Képviselőházban, ahol a republikánusok eddig 218 fős, hajszálvékony többséggel kormányoztak, szintén demokrata többség alakult ki.
Miért lett ilyen súlyos a vereség?
Kár lenne szépíteni: a kampány a republikánusok számára rossz körülmények között zajlott. A Reuters/Ipsos október végi felmérése szerint Trump elnöki támogatottsága 32 százalékos volt, a regisztrált választók körében pedig 47–36 arányban vezettek a demokraták. Az elnök arra kérte a szavazókat, hogy „tegyenek úgy”, mintha ő maga is szerepelne a szavazólapon. Végül sajnos éppen ez történt: a választás népszavazás lett róla.
A republikánusok hibát is követtek el. Texasban Ken Paxton megosztó jelöltként egy biztosnak hitt széket tett kockára. A párt ráadásul túl sokáig bízott abban, hogy a gazdasági elégedetlenség majd a demokratákat sújtja. A választók azonban nem az ellenzéket büntették, hanem azt, aki kormányoz.
Mi jön most?
Trump innentől egy szembenálló Kongresszussal kénytelen dolgozni. A törvényhozási programja gyakorlatilag megáll. A költségvetési vitáktól a bírói kinevezésekig minden alkuvá válik, és a demokrata vezetésű bizottságok a következő két évben vizsgálatokkal fogják lefoglalni a Fehér Házat. Az elnök egyszerre lesz kormányfő és vádlott. A 2028-as elnökválasztás előtt pedig a demokraták lendületet kaptak, amit nehéz lesz megállítani.
Ezt azért sajnálhatjuk, mert Trump második ciklusa eddig olyan irányt képviselt, amely Európa konzervatív erőinek is mozgásteret adott: a migráció korlátozását, a háború helyett a tárgyalásos megoldást, a nemzeti szuverenitás tiszteletét.
Miért fáj ez Magyarországnak?
Az elmúlt hetekben több szál is Washingtonhoz kötötte a magyar politikát. A Wall Street Journal értesülése szerint a Trump-adminisztráció tagjai támogatják Orbán Viktor ENSZ-főtitkári jelöltségét. Ehhez egy erős amerikai elnökre van szükség, nem egy belpolitikailag megbénítottra. Orbán Anita október 29-én Marco Rubióval két megállapodást írt alá, köztük energetikai együttműködésről. Ezeknek a folytatása most bizonytalanabb. Az orosz–ukrán tárgyalások következő fordulóját november 10–11-én tartják Abu-Dzabiban. Egy meggyengült amerikai elnök kevésbé tudja keresztülvinni a békét.
A képbe illik az is, hogy a nemzeti-konzervatív oldal az utóbbi időben több helyen vereséget szenvedett vagy pozíciót veszített. Izraelben Benjamin Netanjahu többség nélkül maradt, és most Amerikában is fordult a széljárás.
A szabály marad, a lecke is
A félidős vereség nem végzetes. Bill Clinton és Barack Obama is súlyos vereséget szenvedett az első félidős választásán, és mindketten újrázni tudtak. Trump azonban már nem indulhat újra. A republikánusoknak ezért nem két, hanem négy évre kell gondolkodniuk. Ehhez olyan jelöltek kellenek, akik Texasban és Ohióban nemcsak a bázist, hanem a középen álló választókat is meg tudják szólítani.
Amerika most a fékek mellett döntött. Mi, akik a józan, szuverenista politikában hiszünk, csak remélhetjük, hogy a fék nem válik teljes megállássá.
Források:
