Holnap megnyílnak az ügynökakták – talán ez a Tisza első jó döntése
Holnaptól, november 4-től bárki megnézheti, kik voltak a kommunista állambiztonság beszervezett ügynökei. A kormány sok mindenben téved, ebben azonban igaza van: a rendszerváltás egyik legnagyobb adósságát törleszti. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) már tényfeltáró bizottságot is létrehozott, hogy a saját közössége múltjával is szembenézzen.
Szerző: Palkovics Aureél (2026. november 3.)
Az elmúlt hónapokban nem sok okunk volt dicsérni a Tisza-kormányt. Indoklás nélküli menesztések, egy költségvetés, amely miatt a saját táboruk is fellázadt, és egy olyan kampányígéretekkel teli lista, amelyekből egyre kevesebb látszik. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy egy dologban a kormány olyat tesz, amire 1990 óta egyetlen kormány sem volt képes: megnyitja az ügynökaktákat.
Mi nyílik meg holnap?
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) november 4-én megnyitja a Nyitott Akták nevű online adatbázist. Forrásaink szerint mintegy 50–60 ezer „hálózati személy”, vagyis beszervezett ügynök és informátor adatai válnak szabadon kereshetővé.
Az első körben ezek a dokumentumok lesznek elérhetők:
A 6-os kartonok: tenyérnyi, kétoldalas nyilvántartó lapok a beszervezett személyek adataival. Az Infostart szerint mintegy 25 ezer ilyen karton kerül nyilvánosságra.
A „H” jelű mágnesszalag-adattár: főként személyes adatok.
A B-naplók: az 1957 és 1962 közötti beszervezések listái.
A részletesebb beszervezési dossziék, az úgynevezett B-dossziék, 2027. február 25-ig kerülnek nyilvánosságra. Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója szerint Magyarország ezzel tovább megy, mint Szlovákia vagy Csehország, amelyek csak nyilvántartó könyveket tettek közzé. „Ilyet sehol nem csináltak a világon” – mondta.
Aki egy hozzátartozója nevét megtalálja, a nem nyilvános dokumentumokat is ingyenesen kikérheti a levéltártól, akár online is.
36 éves adósság
A rendszerváltás óta minden kormány megígérte, hogy rendezi az ügynökakták sorsát, és egyik sem tette meg. A Fidesz tizenhat évig volt kétharmaddal hatalmon, mégsem nyitotta meg őket. Amikor a parlament szeptember 15-én megszavazta a törvényt egyetlen nem szavazat sem volt.
Magyar Péter hétfőn a parlamentben úgy fogalmazott, hogy a kormány „36 éves adósságot törleszt”. Ezzel nehéz vitatkozni. Az átláthatóság nem politikai bosszú, hanem alapvető tisztességi kérdés.
A MAZSIHISZ példát mutat
A döntés jelentőségét jól mutatja, hogy a MAZSIHISZ már a nyilvánosságra hozatal előtt Zsidó Emlékezet Bizottság néven tényfeltáró bizottságot hozott létre. A testületet Novák Attila történész vezeti, tagjai Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár főigazgatója, Zima András történész, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója és Darvas István főrabbi.
A bizottság azoknak az ügyeit vizsgálja, akik szerepelnek a listákon, és részt vettek a magyar zsidó vallási életben, vagy aktív szerepük volt benne. Azt is kutatja, hogyan befolyásolta a pártállam, az állami egyházpolitika és az állambiztonság a zsidó vallási intézményeket és közösségeket. A MAZSIHISZ szerint a cél „a történeti tények szakszerű, forráskritikai alapokon álló feltárása”, és ha igény van rá, segítenek az érintetteknek és a hozzátartozóiknak értelmezni a dokumentumokat.
Ez példaértékű hozzáállás. Egy közösség nem várja meg, hogy mások kezdjenek turkálni a múltjában, hanem maga vállalja a szembenézést. Jó lenne, ha az egyházak, az egyetemek, a sajtó és a pártok is követnék ezt a példát.
Ami azért aggasztó
A dicséret nem jelenti azt, hogy minden rendben van. A kormány eredetileg október 20-ra ígérte a nyilvánosságra hozatalt, aztán kivételes eljárásban november 4-re halasztotta. Magyar Péter maga is elismerte, hogy a téma „megkésett, nehéz és érzékeny”.
Komoly kockázatai is vannak. Az iratok hiányosak, mert 1956-ban és a rendszerváltás éveiben sok dokumentum megsemmisült vagy eltűnt. A 6-os kartont maga a beszervezett soha nem látta, így alá sem írhatta, vagyis egy név a listán önmagában nem bizonyítja, hogy valaki valóban jelentett. A kutatók szerint szinte mindenki találni fog érintett rokont vagy ismerőst.
Magyar Péter hétfőn arra kérte az embereket, hogy adjanak időt a feldolgozásra: „Nem lehet cél a nyilvános megbélyegzés és megszégyenítés.” Hozzátette, hogy a gyerekek és az unokák nem felelősek a hozzátartozóik tetteiért. Ebben is igaza van. Egy kormány azonban, amelynek a miniszterelnöke maga jelenti be ellenfelei őrizetbe vételét a Facebookon, és amely „börtönfrakcióról” viccelődik, nem a legmeggyőzőbb szószólója az önmérsékletnek.
Az igazság nem pártkérdés
Az ügynökakták megnyitása nem a Tisza győzelme, hanem a magyar társadalomé. Azoké, akiket megfigyeltek, akiket feljelentettek, akiknek a karrierjét vagy az életét tönkretették. Ha a kormány ezt a döntést tisztességesen, a bosszú és a politikai haszonszerzés kísértése nélkül hajtja végre, akkor évtizedek múlva is erre fognak emlékezni. Lehet, hogy egyedül erre.
Források:
-Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (Nyitott Akták adatbázis, november 4-től)
-Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
-MAZSIHISZ (közlemény a Zsidó Emlékezet Bizottság létrehozásáról, 2026. november 2.)
