Vége az árrésstopnak: drágulhat a bevásárlókosár - Mutatjuk a részleteket
Magyar Péter hétfőn bejelentette, hogy a kormány kivezeti az árrésstopot. Azt nem mondta meg, mikor, milyen ütemezéssel és milyen árhatással. Az elemzők szerint a boltok jövőre benyújthatják a számlát, és ugyanekkor új különadó is érkezik a kereskedőkre.
Szerző: Palkovics Aurél (2026. október 20.)
A 2027-es költségvetésről tartott kétórás parlamenti beszédében Magyar Péter röviden jelentette be, hogy a kormány kivezeti az árrésstop „elhibázott intézményét”. Hozzátette, hogy a döntés a gazdákkal, élelmiszer-feldolgozókkal, boltosokkal és kereskedőkkel folytatott egyeztetések után született. A kivezetés pontos időpontját és ütemezését nem ismertette. A Portfolio szerint is egyelőre nem ismert.
Ez nem apróság. Az árrésstop a kiskereskedelmi forgalom csaknem harmadát érinti a kereskedők szövetsége szerint. Minden magyar család érzi a hatását, amikor bevásárol.
Mit védett eddig az árrésstop?
Az előző kormány 2025. március 17-én vezette be az árrésstopot. Először 30 alapvető élelmiszer-kategóriában maximálta 10 százalékban a kereskedői árrést. 2025 májusában 30 drogéria- és háztartási termékkategóriára is kiterjesztették, 15 százalékos határral. Decemberben újabb élelmiszerek kerültek a körbe, köztük húsok, zöldségek, gyümölcsök és bébiételek. Idén áprilisban a határidőt is eltörölték, így határozatlan időre szólt.
A Portfolio összefoglalója szerint a kormányzati adatok 16–19,6 százalékos átlagos árcsökkenést mutattak az érintett élelmiszereknél, a drogériai termékeknél 26,9 százalékot. A Magyar Nemzeti Bank saját mérése szerint az érintett drogériai termékek ára az első héten átlagosan 23,1 százalékkal esett. Az MNB szerint az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop mintegy 0,5, a drogériai termékekre vonatkozó további 0,1 százalékponttal csökkentette a 2025-ös átlagos inflációt.
Mennyivel drágulhat?
Erre a kormány nem adott választ, az elemzők viszont igen. Számaik eltérnek, de egy irányba mutatnak:
Magyar Nemzeti Bank: az árrésstop bevezetése nagyjából 1,4 százalékponttal csökkentette az árakat. A jegybank szerint ennek csak mintegy negyede jön vissza, ez kb. 0,3–0,4 százalékpontos egyszeri inflációs hatás.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza: az árrésstop kivezetése 0,5–1 százalékponttal is megemelheti az inflációt, így 2027-ben a 3 százalék feletti átlag sem kizárt. Ha az árrésstop maradna, 2,5 százalék körüli inflációt várna.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője: az év eleji átárazások miatt az infláció átmenetileg 3,5 százalék közelébe is emelkedhet.
MBH Bank: az infláció 2027 közepéig emelkedhet, de 4 százalék alatt maradhat.
Összehasonlításképpen: a KSH szerint szeptemberben 1,6 százalék volt az infláció, és az élelmiszerek ára egy év alatt 1,3 százalékkal csökkent. A drágulás tehát nagyon alacsony szintről indulna, de egyértelműen felfelé.
Kettős nyomás a boltokon
A beszéd egy másik bejelentése is a polcokon fog megjelenni. A kormány új, 0,45 százalékos kiskereskedelmi különadó-sávot vezet be az 1–50 milliárd forint közötti árbevételű cégekre, ez mintegy 3500 vállalkozást érint.
A kereskedők tehát egyszerre kapnak szabad kezet az árrésnél és új adóterhet. Az MNB maga is figyelmeztet, hogy ha a kivezetés 2027 elején történik, a hatását nehéz lesz elkülöníteni, mert más változások, köztük a kiskereskedelmi különadó is hatnak majd az árakra. Hogy az új adót a láncok lenyelik-e, vagy áthárítják a vásárlókra, arról a kormány nem beszélt.
A kérdés nem az, hogy kivezetik, hanem az, hogyan
Az árrésstopot nem kellett örökké fenntartani. Egy átgondolt kivezetéshez azonban három dolog kell: időpont, ütemezés és egy terv arra, mi történik, ha az árak meglódulnak. A hétfői beszédből mindhárom hiányzott.
A kormány ugyanabban a beszédben jelentette be az szja-csökkentést és a családi pótlék duplázását, amelyekkel egy átlagos család havonta néhány tízezer forinttal többet kap. Ha közben a bevásárlás is drágul, a családok a plusz pénz egy részét a pénztárnál hagyják. A kormánynak meg kellene mondania, hogy ezzel számolt-e.
Források:
-Országgyűlés (a 2026. október 19-i ülés jegyzőkönyve és videója)
-Központi Statisztikai Hivatal (fogyasztói árak, 2026. szeptember)
-Magyar Nemzeti Bank (gyorselemzés az infláció alakulásáról, 2026. szeptember)
