Kiégett köztársaság: így veszítette el Macron Franciaországot
Hat hét alatt jutott el Franciaország az iskolai kivonulásoktól a leégett városházáig, az éjszakai kijárási tilalmakig és a több ezer őrizetbe vételig. Emmanuel Macron országában ma 70 ezer rendőr kell ahhoz, hogy egy szombati tüntetés ne fulladjon fosztogatásba.
Szerző: Palkovics Aurél (2026. október 27.)
A diákok tanárt és felújított iskolát kértek. Cserébe tanári állások leépítését, megszorító költségvetést és rohamrendőröket kaptak. A számok mögött egy kifulladt elnökség áll, és egy ellenzék, amely már a 2027-es győzelemre készül.
Így kezdődött:
A lázadás nem az utcán, hanem az osztálytermekben kezdődött. Szeptember 17-én a Párizs melletti Créteil egyik gimnáziumában a diákok kivonultak az órákról a tanárhiány és a rossz körülmények miatt (Georgetown).
A panaszlista hosszú: túlzsúfolt osztályok, hiányzó tanárok, lepusztult épületek és a Parcoursup felvételi rendszer okozta stressz. A nyári hőhullámban egyes termekben 40 fok volt.
A kormány válasza olaj volt a tűzre. Jövőre 1500 tanári állás megszüntetését jelentette be.
A mozgalom futotüzként terjedt:
Az első két hétben több mint 6000 embert tartóztattak le
Október 5-én 400–500 iskola zárt be részben vagy teljesen
A Le Monde szerint a 3700 iskolából 735-öt érintettek valamilyen formában erőszakos megmozdulások
Egy Le Figaro-felmérés szerint a franciák 62 százaléka jogosnak tartotta a diákmozgalmat
A kormány tehát nem egy margón lévő kisebbséggel, hanem a társadalom többségének egyetértésével szemben állt ki.
Számokban: a káosz mérlege
Október 17-én az iskolai tiltakozás összeolvadt a sárgamellényesek megélhetési tiltakozásával, és az ország lángba borult. Egy héttel később a kormány már rekordlétszámú rendőrrel várta a tüntetőket.
Október 17. | Október 24. | |
Tüntetők (belügyminisztérium) | 550 000 | 410 000 |
Tüntetők (szervezők, CGT) | 800 000 | 800 000 |
Őrizetbe vételek | 2 397 | 3711 |
Megsérült rendőrök és csendőrök | 997 | kb. 1050 |
Kivezényelt rendőrök | kb. 60 000 | kb. 70 000 |
Forrás: The Rio Times, Reuters/US News,
A pusztítás mértéke példa nélküli. Limoges-ban a 19. századi városháza szinte teljesen leégett, Bordeaux-ban feldúltak a prefektus rezidenciáját.Párizsban a République téren részben lebontották a köztársaság jelképét, a Marianne-szobrot.
A francia kereskedelmi kamara szerint a fosztogatás több mint kétezer üzletet érintett, a kár több százmillió euró lehet. Már október 17. előtt 937 rendőr, 248 diák és 149 iskolai dolgozó sérült meg a miniszterelnök szerint.
Drágulás, megszorítás, üres kassza
Az iskolai düh azért robbant országos lázadássá, mert a családok pénztárcája is üres. A Macron-korszak mérlege a háztartásokban:
Infláció: szeptemberben 3,1 százalék, 2024 januárja óta a legmagasabb. Az energia ára 21,3 százalékkal nőtt egy év alatt.
Üzemanyag: a dízel literje 2,37 euró körül van, közel a februári iráni háború óta mért csúcshoz.
Munkanélküliség: a második negyedévben 8,3 százalék, 2,7 millió ember (CNBC).
Hiány: idén a GDP 5,4 százaléka.
A kormány erre egy 54 milliárd eurós megszorító- és adócsomaggal válaszolt a 2027-es költségvetésben. Ebben benne van a közalkalmazotti bérek alapjának befagyasztása is, a szakszervezetek szerint már negyedik éve egymás után.
A számla tehát a tanároknál, ápoloknál és diákoknál landol.
Macron válasza: rendőr, kijárási tilalom, bűnbak
Az elnök első reakciója nem az önkritika volt. Október 18-i tévébeszédében az ultrabaloldali csoportokat és a hozzájuk csapódó bűnözőket hibáztatta.
Pedig a kudarc az államé volt.
A következmények:
Lemondás, amit nem fogadtak el: Nuñez belügyminiszter felajánlotta lemondását, Macron elutasította.
Kijárási tilalmak: Párizs, Lyon, Marseille és más városok részein éjszakai tilalom lépett életbe.
Tiltások: Lyon és Marseille október 24-re minden tüntetést betiltott. Párizsban egy bíróságnak kellett felfüggesztenie a diákmenet tilalmát.
Üres tárgyalás: Lecornu október 21-én fogadta a szakszervezeteket, de egyetlen új intézkedést sem jelentett be.
A nagy rendőri jelenlét sem tartható sokáig. A rendőrszakszervezetek vasárnap jelezték, hogy nincs elég emberük a szombati szint fenntartásához.
A migrációs kérdés: amiről Párizs hallgatni szeretne
A zavargások után a migráció került a vita középpontjába, és Macron ellenfelei ezen a ponton a legkeményebbek.
Marine Le Pen a baloldalt és az évtizedes bevándorlást tette felelőssé a fosztogatásokért és a rombolásért. Azt ígérte, véget vet az „évtizedek óta tartó anarchikus bevándorlásnak”.
Az ügy gyorsan nemzetközi lett:
Donald Trump szerint Franciaország „ég”, és ezért a bevándorlást tette felelőssé.
A felvonulásokon palesztin és algériai zászlók is feltűntek, amit a jobboldal a bevándorló hátterű csoportok jelenlétével kötött össze.
A kritikusok Macron migrációs mérlegére is rámutatnak. 2024-ben Franciaország 336 710 tartózkodási engedélyt adott ki, 1,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A kitoloncolások száma ugyan 27 százalékkal nőtt, de így is csak mintegy 22 ezer volt. Bayrou korábbi miniszterelnök maga mondta ki, hogy sok francia „elárasztva” érzi magát a bevándorlástól.
A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint az őrizetbe vettek között több kiutasítás alatt álló észak-afrikai illegális bevándorló is volt.
Valamiért a francia sajtó beszámolói nem a bevándorlókat vagy az iszlamistákat nevezték meg a zavargások felelőseként.
A tét: Le Pen előtt nyitva az Élysée kapuja
Macron 2027-ben nem indulhat újra. Az elnökválasztás két fordulója április 18-án és május 2-án lesz. Az Ifop október 17–19. közötti felmérése szerint:
Jelölt | Párt | Első forduló |
Marine Le Pen | Nemzeti Tömörülés | 36% |
Jean-Luc Mélenchon | Engedetlen Franciaország | 16,5% |
Raphaël Glucksmann | Place Publique | 13,5% |
A második fordulóban Le Pen 56–44 arányban verné Édouard Philippe-et.
Le Pen egy videóban azt mondta, Macronnak már nincs se hitelessége, se tekintélye. . Egy nottinghami történész szerint a válságnak egyetlen nyertese van: Le Pen.
A piacok is árazzák a káoszt. A 10 éves francia állampapír hozama október 20-án 4,92 százalékra nőtt, a német kötvényekhez képesti felár 153 bázispontra ugrott. Az RBC BlueBay egyik stratégája szerint Franciaországnál valós az adósságválság kockázata.
Mi jön most?
A tüntetők nem adják fel, a kormány pedig egyre szűkebb mozgástérben várja a következő hetet:
Október 31.: újabb sárgamellényes akciónap. A SUD tanári szakszervezet már csatlakozott, a CGT a héten dönt.
November 3.: szavazás a költségvetés bevételi részéről. Október 23-án a nemzetgyűlés már leszavazta a társadalombiztosítási költségvetés bevételi felét, 115 szavazattal 1 ellenében.
November 5.: országos és vasúti sztrájk az összes nagy szakszervezet részvételével.
