Az aradi vértanúkhoz hasonlította a Fidesz Hankó Balázsékat – szabadon bocsátásukat követelik

okt. 6.

3 perc olvasás

A nemzeti gyásznapon a Batthyány-örökmécsesnél nemcsak a múltról esett szó. A Fidesz és a KDNP frakcióvezetője politikai fogolynak nevezte a letartóztatott ellenzéki politikusokat, és a szabadon bocsátásukat követelte. A kormány ugyanezen a napon számokkal válaszolt.

Szerző: Palkovics Aurél, (2026. október 6.)

Mit mondott Bóka János?

A Fidesz frakcióvezetője kedden, az aradi vértanúk emléknapján arról beszélt, hogy Batthyány Lajos és a tizenhárom tábornok az önkény áldozata volt, és az önkény természete azóta sem változott.

„Az önkényt nem érdekli, ki vagy és honnan jössz, mit tettél, vagy mit nem tettél, csak az érdekli, és csak azért büntet, amiben hiszel és amit képviselsz" – fogalmazott.

Ezután tért rá a jelenre: „Kiállok közösségünk tagjai mellett, akik ennek terhét politikai fogolyként viselik, akkor is, ha most nem Aradon tartják őket fogva, hanem Cegléden, Kecskeméten vagy Szegeden." Majd hozzátette: „48-as elődeinkhez hasonlóan én is követelem a politikai foglyok szabadon bocsátását."

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője ugyanezt a jogi oldalról fogalmazta meg. Azok szabadságát követelte, akik szerinte politikai okokból, „jogerős bírói ítélet nélkül vannak börtönben".

Kikről van szó?

Bóka János neveket nem, csak városokat említett. A Telex szerint Szegeden Bús Balázst, az NKA volt alelnökét, Cegléden Hankó Balázs volt kulturális minisztert, Kecskeméten pedig Varga-Bajusz Veronika volt államtitkárt tartják fogva. Az MTI tudósítása a letartóztatottak között Seszták Miklós KDNP-s képviselőt is megnevezi.

Bús Balázs június vége óta van letartóztatásban. Seszták Miklós letartóztatását szeptember 30-án, Hankó Balázsét és Varga-Bajusz Veronikáét október 1-jén rendelte el a bíróság. Egyikük ellen sem született ítélet, és mindannyian tagadják a gyanút.

A kormány válasza: számok

A Miniszterelnökség ugyanezen a napon részletes elemzést tett közzé a kormány honlapján arról, hogyan döntött Hankó Balázs a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéről.

A közlemény szerint a volt miniszter 2025-ben 139 tételben 1,83 milliárd forintról határozott. 2026-ban január 1. és április 12. között, vagyis három és fél hónap alatt 107 tételben 3,63 milliárd forintról. Ez csaknem kétszerese az előző egész évi összegnek. A döntések nagy része a választás előtti hetekre esett: márciusban közel 2 milliárd, április első felében további 1,2 milliárd forintról határozott.

A kormány azt is kiemeli, hogy 69 olyan szervezet kapott támogatást, amely korábban soha, és 1,7 milliárd forint profitorientált cégekhez került.

Amire a számok nem felelnek

A közzétett adatok komoly kérdéseket vetnek fel, és ezekre Hankó Balázsnak a bíróság előtt kell majd válaszolnia. Egy dologra azonban nem adnak magyarázatot: arra, hogy miért kell valakit rács mögött tartani, amíg az eljárás tart.

A letartóztatás a legsúlyosabb kényszerintézkedés. Nem büntetés, hanem arra szolgál, hogy a gyanúsított ne szökhessen meg és ne befolyásolhassa a tanúkat. Hankó és Seszták is maga ment be a hatósághoz vallomást tenni.

Hogy van más út is, azt éppen a keddi nap mutatta meg. A Kecskeméti Járásbíróság megszüntette az NKA-ügy két másik gyanúsítottjának, Fásyné Gurzó Máriának és Szabó Sándornak a letartóztatását, és bűnügyi felügyeletet rendelt el helyette. Az enyhítést maga az ügyészség indítványozta.

Az időzítés is szembetűnő. Akár véletlen, akár nem, a kormány éppen azon a napon állt elő a miniszteri keret adataival, amikor az ellenzék a fogva tartottak mellett szólalt fel.

Brüsszel nem megy be a börtönbe

Közben az is kiderült, hogy az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága október végén Magyarországra látogat, de a programban nem lesz börtönlátogatás. A Patrióták frakciója ezt kérte, a többi frakció többsége elutasította.

Orbán Viktor a hétvégén egy zárt körű fideszes rendezvényen arról beszélt, hogy szerinte nem egyszeri ügyről van szó, és az eljárások nem állnak meg Hankónál.

A történelmi párhuzamot sokan túlzónak tartják, hiszen a mostani ügyekben bíróság dönt, és senkit sem fenyeget kivégzés. A vita lényege azonban nem a hasonlat, hanem az, hogy indokolt-e rács mögött tartani olyan embereket, akiket még senki nem ítélt el.