A Patrióták az Európai Bizottsághoz fordultak a magyar "önkény" miatt
Hat ország Patrióták-képviselői közös írásbeli kérdést nyújtottak be az Európai Bizottsághoz. Azt kérdezik, összeegyeztethetők-e a Tisza-kormány intézkedései az uniós demokratikus elvekkel és a független igazságszolgáltatással. Az állítások egy része a tények alapján igazolható, más része árnyaltabb, mint ahogy a beadvány fogalmaz.
Szerző: Palkovics Aurél (2026. október 25.)
A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja szombaton közölte, hogy a Patrióták Európáért frakció magyar, francia, osztrák, olasz, spanyol és cseh képviselői közös kérdést intéztek a Bizottsághoz. A közlemény szerint arra várnak választ, „meddig maradhat reagálás nélkül” Brüsszelben a Magyar Péter vezette kormány „súlyos, önkényuralmi intézkedéseinek” sorozata.
A képviselők az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 19. cikkére, valamint az Alapjogi Charta 47. cikkére hivatkoznak. Ezek az uniós alapértékekről, a hatékony bírói jogvédelemről és a tisztességes eljáráshoz való jogról szólnak.
A beadvány három konkrét kifogást említ.
1. „Visszamenőleges” mandátumkorlát
A Patrióták szerint egy visszamenőleges hatályú alkotmánymódosítás miatt az ellenzéki képviselők több mint fele nem indulhat újra a választáson. Azt is írják, hogy ha ugyanez a szabály az Európai Parlamentben is érvényes lenne, 164 jelenlegi EP-képviselő nem indulhatna újra.
A háttér: az Országgyűlés július 13-án 139 igen és 6 nem szavazattal fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását. A kormány összefoglalója szerint ez „legfeljebb 12 évben korlátozta az országgyűlési képviselőként eltölthető időt”, vagyis három teljes ciklusban. Ez a Fidesz 44 tagú frakciójának közel felét érintené, köztük Szijjártó Pétert, Lázár Jánost, Gulyás Gergelyt és Kocsis Mátét. A KDNP-ből a frakció nagyobbik része, a Mi Hazánkból szintén többen, köztük Novák Előd és Dúró Dóra is érintett lenne. A Tisza 141 képviselője mind új a parlamentben, így őket a szabály nem érinti.
A „visszamenőleges” jelző tehát arra utal, hogy a korábbi ciklusok is beszámítanak.
2. A lefoglalt szerverek
A beadvány szerint az ügyészség „jogellenes eljárásban lefoglalta a legnagyobb ellenzéki párt szervereit”.
A háttér: a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség munkatársai az NKA-ügyben a Fidesz szervereit tároló adatközpontban a teljes adatbázist lefoglalták. A Fidesz panaszt tett. A Portfolio szerint augusztusban maga a Legfőbb Ügyészség állapította meg, hogy a kutatás elrendelése és maga a kényszerintézkedés törvényes volt, a teljes szerverpark elvitele azonban jogellenes „adathalászat” volt. A nyomozóknak újra kellett kezdeniük az adatok átvizsgálását, és három hónapig csak az NKA-ügyhöz szorosan kapcsolódó dokumentumokat elemezhetik.
A „jogellenes” minősítést tehát részben maga a vádhatóság is kimondta. A lefoglalás egy része azonban az ügyészség szerint törvényes volt.
3. Letartóztatások bejelentése a bíróság előtt
A Patrióták szerint Magyar Péter a bírósági döntések előtt bejelentette ellenzéki politikusok letartóztatását.
A háttér: október 21-én a miniszterelnök már akkor közölte a Facebookon, hogy „a Központi Nyomozó Főügyészség őrizetbe vette Matolcsy Györgyöt”, amikor az ügyészség erről még nem adott ki hivatalos közleményt. Korábban Jellinek Dániel és mások őrizetbe vételét is a miniszterelnök jelentette be a parlamentben és a közösségi oldalán. Október 2-án, Hankó Balázs és Seszták Miklós letartóztatása után Magyar Péter azt írta a Facebookon: „már nem sok hiányzik az első önálló börtönfrakcióhoz”.
Fordított szerepek
A beadvány olyan héten érkezett, amikor az Európai Ügyészség átkutatta a Patrióták frakció brüsszeli és strasbourgi irodáit. A nyomozás az elődnek tekintett Identitás és Demokrácia frakció több mint 4 millió eurós feltételezett visszaéléseiről szól, a Fidesz nem érintett benne.
Mi jön most?
Az írásbeli kérdésekre a Bizottságnak általában hat héten belül kell válaszolnia. A kormány reakcióját a beadványra egyelőre nem találtuk.
Források:
-Fidesz–KDNP EP-képviselőcsoport (közlemény, 2026. október 24., az MTI-n keresztül)
-Európai Parlament (írásbeli kérdések nyilvántartása)
-Kormány.hu (a 17. Alaptörvény-módosítás elfogadása)
-Kormány.hu (a 12 éves mandátumkorlát)
