2 óra ígéret, 0 oldal tervezet – ezt nem mondta el Magyar Péter a költségvetésről
Kilencszázalékos szja, dupla családi pótlék, 120 ezres minimálnyugdíj: Magyar Péter hétfőn több mint két órán át sorolta az ígéreteket a parlamentben. A költségvetés tervezetét azonban senki nem látta, mert nem nyújtották be. Utánanéztünk a beszéd fő állításainak, és több helyen is találtunk lyukat.
Szerző: Ferencz Levente (2026. október 20.)
Hétfőn délután Magyar Péter beszédet tartott a 2027-es költségvetésről. Az ígéretek önmagukban valóban látványosak:
szja: a minimálbérig 15 helyett 9 százalék,
családi pótlék: 19 év után először emelik, egyből a duplájára;
minimálnyugdíj: 28 500 forintról 120 ezer forintra nő;
béremelések: több mint 600 ezer közszolgának, összesen 677 milliárd forintért.
Hogy mindez mennyibe kerül, és miből fizetik, arra a beszéd csak részben adott választ.
1. Olyan költségvetésről vitatkoztunk, amely nem létezik
Az ellenzéknek nem volt mit kézbe vennie. A tervezet a kormány szerint még ezen a héten a Költségvetési Tanácshoz kerül, és a hónap végén a parlament elé. „A tervezet ismeretében kellene lefolytatni a 2027-es költségvetés vitáját” mondta Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője.
Ez nem csak formai kérdés. A Portfolio összefoglalója szerint a miniszterelnök nem mondott számot az államadósságról, és a 2027-es növekedési előrejelzésről sem. Még az sem derült ki egyértelműen, hogy a bejelentett béremelések bruttóban értendők, vagy már tartalmazzák az szja-csökkentés hatását.
2. A 8,3 százalékos hiány, amely nem történt meg
A beszéd egyik központi állítása az volt, hogy az Orbán-kormány 8,3 százalékos hiányt hagyott hátra. Ez így félrevezető. A 8,3 százalék nem tényleges adat, hanem becslés arra az esetre, ha nem lett volna kormányváltás és nem hoztak volna intézkedéseket. Az előző kormány által elfogadott hiánycél 3,7 százalék volt. Azt, hogy az idei hiány a kiigazítások után valójában mennyi lesz, a kormány nem mondta meg.
Egy elképzelt számhoz mérve könnyű sikert felmutatni. Ha a 2027-es 4,9 százalékos célt a 8,3-hoz mérik, nagy javulásnak tűnik. A valódi mérce azonban az idei tényleges hiány lenne, és ezt a kormány nem árulta el.
3. „Senkinek nem növekszik az adója” – kivéve, akinek igen
„Senkinek nem növekszik a munkája után fizetett adója” – mondta Magyar Péter. Ugyanebben a beszédben jelentette be, hogy az anyák szja-mentességét havi bruttó egymillió forintnál korlátozzák. Ami e fölött van, az után adót kell fizetni. Annak az édesanyának tehát, aki havi egymilliónál többet keres, és eddig mentes volt az szja alól, nőni fog a munkája után fizetett adója. Pontosan az, amiről a miniszterelnök azt mondta, hogy senkinél nem fog.
Ráadásul a kétgyermekes, 40 év feletti anyákra nem terjesztik ki a mentességet.
4. Az adócsökkentés ára: adóemelés-dömping
Az szja-csökkentés kb. 250 milliárd forintba kerül. A kormány szerint ezt nagyrészt a milliárdosokat érintő, évi 200 milliárdos vagyonadó fedezi. A valódi lista azonban sokkal hosszabb:
reklámadó: 0-ról 3,75 százalékra nő;
kiskereskedelmi különadó: új, 0,45 százalékos sáv mintegy 3500 cégnek;
társasági adó és innovációs járulék: kb. 260 milliárd forint többletbevétel;
energiacégek: kb. 100 milliárd forinttal többet fizetnek;
bányajáradék: 37 milliárd forinttal több;
dohány és tömény szesz: magasabb jövedéki adó;
cégautóadó: a második cégautó kedvezménye megszűnik.
A bankoknak és biztosítóknak is többet kell majd fizetniük, de hogy mennyivel, azt nem tudni.
Ezeknek egy részét nem a milliárdosok fizetik meg, hanem az árakban a vásárlók. A kiskereskedelmi különadó és a reklámadó sem a cégek nyereségéből, hanem végső soron a boltok polcán jelenik meg. Bóka János már a múlt héten azt mondta, hogy a Tisza a kampányban adócsökkentést ígért, most pedig adót emel. A hétfői beszéd ezt nem cáfolta, hanem megerősítette.
5. 2200 milliárdos megtakarítás – de hol?
A többletkiadások a kormány szerint meghaladják a 2100 milliárd forintot. Ezt jórészt megtakarításokból fedeznék: idén már 700 milliárdot faragtak le, jövőre további 1500 milliárdot ígérnek, főleg a túlárazott közbeszerzések megszüntetéséből.
Molnár László szerint a 4,9 százalékos hiánycél túl ambiciózus, és óvatosabb lenne egy 5,5 százalék körüli cél. „Egy egyszer már megszüntetett költséget nem lehet még egyszer lefaragni” mondta, vagyis a 2028-as költségvetés még nagyobb kérdés lesz. Az MBH Bank szerint a bizonytalanságok „a GDP több tized százalékpontjára rúgnak”.
6. A féknek nevezett intézmény már nem fékez
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője arra emlékeztetett, hogy a Tisza a nyáron megszüntette a Költségvetési Tanács vétójogát. Ez igaz: az Alaptörvény 17. módosítása hatályon kívül helyezte azt a szabályt, amely a költségvetés elfogadását a testület előzetes hozzájárulásához kötötte. A Tanács ma már csak véleményezhet. A kormánypárt ezt annak idején „üres formalitásnak” nevezte. Most viszont, amikor a kormány egy éven belül több mint 2000 milliárd forint új kiadást vállal, éppen erre a fékre lenne a legnagyobb szükség.
7. Mi lesz a 14. havi nyugdíjjal?
A 13. havi nyugdíj marad, a 14. havi nyugdíjból viszont csak az első hét összegét fizetik ki. Az MBH elemzése szerint még ez is bizonytalan.
Mi az, ami igaz?
A korrektség kedvéért: a beszéd több állítása megállja a helyét. A családi pótlék valóban 2008 óta nem emelkedett. A gazdaság valóban évek óta szinte egy helyben toporog: a KSH szerint 2023-ban mínusz 0,8, 2024-ben 0,6, 2025-ben 0,3 százalékkal változott a GDP. A minimálnyugdíj is régóta változatlan. A probléma nem az, hogy a kormány hibásan írja le a helyzetet, hanem az, hogy a jövőről szóló számai egyelőre csak egy beszédben léteznek.
Ígéret vagy költségvetés?
Magyar Péter azt mondta, hogy a négyéves választási ígéretek egy részét már az első évben teljesítik. Ehhez a kormánynak egyszerre kellene adót csökkentenie, ezermilliárdokat költenie és csökkentenie a hiányt is, miközben a Költségvetési Tanács már nem állíthatja meg. Ha ez sikerül, az bravúr lesz. Ha nem, a számlát a 2028-as költségvetés hozza el.
A hónap végén kiderül, mi van leírva a tervezetben. Addig a magyar emberek egy kétórás beszédre kénytelenek hagyatkozni.
Források:
-Országgyűlés (a 2026. október 19-i ülés jegyzőkönyve és videója)
-Központi Statisztikai Hivatal (GDP-adatok)
Kármán András pénzügyminiszter Facebook-oldala (a 8,3 százalékos becslés)
