150 meghívott, tucatnyi elutasítás – így ünnepelt Magyar Péter október 23-án
Magyar Péter azt ígérte, hogy az 1956-os forradalom 70. évfordulóján Európa vezetői Budapestre jönnek. Végül egyetlen államfő és egyetlen kormányfő érkezett. Macron, akinek az érkezését maga a miniszterelnök jelentette be, soha nem is erősítette meg a látogatását. A Kossuth téri tömeg nagyságát pedig a kormány ugyanazzal a módszerrel számolta, amelyet a Tisza tavasszal még kétségbe vont.
Szerző: Palkovics Aurél (2026. október 24.)
A nagy bejelentés
Október 14-én Magyar Péter azt mondta, hogy Emmanuel Macron francia elnök október 23-án Magyarországra jön. Uniós vezetőket, a szomszédos országok és a Balkán vezetőit is várta. Néhány nappal később azt közölte, hogy „az orosz elnököt leszámítva mindenkit” meghívtak.
A valóság ennél jóval szerényebb lett. Az összesítés szerint államfői szinten egyedül Maia Sandu moldovai elnök érkezett, kormányfői szinten pedig Đuro Macut szerb miniszterelnök. Az uniós intézményeket Ursula von der Leyen és António Costa képviselte.
Akik nem jöttek el
A legkínosabb a francia elnök esete. A párizsi kormány budapesti nagykövetsége azt közölte, hogy Macron látogatását a francia fél soha nem erősítette meg. A magyar miniszterelnök tehát egy olyan vendéget jelentett be, aki el sem fogadta a meghívást.
Giorgia Meloni nem jött, helyette Guido Crosetto védelmi miniszter érkezett. Friedrich Merz sem jött, Németországot a közlekedési miniszter és Hamburg főpolgármestere képviselte. Alexander Van der Bellen osztrák elnök más elfoglaltságaira hivatkozott.
Az észt, az ír, a litván és a lett miniszterelnök sem jött el, és a finn elnök és kormányfő is távol maradt. A finn nagykövetség azt sem tudta, jön-e egyáltalán finn képviselő.
Zelenszkij meghívást kapott, de Magyar Péter maga mondta előre, hogy nem számít rá. Így is lett.
A meghívott 100–150 vezetőből végül néhány miniszter, házelnök és államtitkár jött el. Belgium, Írország, Észtország és Hollandia alacsonyabb szintű delegációt küldött. Egy ilyen évfordulón Budapest tényleg Európa figyelmének középpontjában lehetett volna. Ehelyett a kormány egy jelentős részben kimagyarázásra szoruló vendéglistát tudott felmutatni.
Brüsszel a parlamentben
Az Országgyűlés díszülésén nem egy magyar vagy közép-európai államfő, hanem az Európai Bizottság elnöke mondta az ünnepi beszédet. Ursula von der Leyen arról beszélt, hogy a magyarok áprilisban „ismételten az Uniónkba helyezték bizalmukat és hitüket”. 1956 évfordulóján, amikor a nemzeti szuverenitásról és egy idegen hatalom elleni felkelésről emlékezünk meg, a Bizottság elnöke a választási eredményt értékelte. Ez sokak számára dühítő érzelmeket kavart fel.
A számháború: 80 ezer a „cellainformációk” szerint
A kormány honlapján megjelent összegzés szerint „cellainformációk alapján” a Kossuth téren az ünnepi beszédek idején több mint 80 ezren voltak. Ugyanez a módszer adta márciusban a Magyar Turisztikai Ügynökség becslését. Akkor a mostani kormánypárt hosszan sorolta, miért megbízhatatlan a mérés: az adatok „rendkívül zajosak és torzítanak”, mert a belvárosban egy telefon több cellához is csatlakozhat, és a több SIM-kártyás készülékek is torzítanak. Akkor a módszert a Fidesz-közeli vezetésű ügynökség használta, most a Tisza-kormány.
Ha mégis elfogadjuk a módszert, az eredmény akkor sem fényes a kormánypártnak. Márciusban a Tisza Hősök terére tartó Nemzeti Menetén mintegy 150 ezer telefont mértek. Október 23-án, az ország legnagyobb állami ünnepén, a hatalom teljes szervezési apparátusával, a Kossuth téren ennek alig több mint fele gyűlt össze.
A jobboldal megmutatta magát
A Fidesz idén nem Békemenetet szervezett. Az 56 Lángja Alapítvány „A Nemzet Zászlója” menetén egy 1848 méteres zászlót vittek a Műegyetemtől a Bem térre, ugyanazon az útvonalon, amelyen 1956-ban a diákok elindultak. A menet jelszava: „No war, no gender, no migration – Isten, haza, család”. A Szabadság hídnál a tömegből „Viktor, Viktor!” skandálás indult.
A menet a nyári jobboldali tüntetésekhez képest is jelentős volt, viszont létszámadatot a Fideszről senki nem közölt, a légtérzár miatt még a Hír TV drónja sem tudott felszállni.
A Bem téren Bóka János frakcióvezető azt mondta: „Szabadságunkat és hazánk függetlenségét ma is meg kell védenünk.” Áder János, Schmidt Mária és Szűcs Gábor is beszélt. A legmegrendítőbb pillanat az volt, amikor Hankó Balázs volt miniszter felesége felolvasta férje börtönben írt levelét.
Orbán Viktor nem mondott beszédet, és egyes beszámolók szerint nem is volt Budapesten. Korábban azt mondta, hogy majd az első nagy Békemeneten szólal meg. A Facebookon az „Avanti ragazzi di Buda” című olasz dalt osztotta meg, „Dicsőség a hősöknek!” felirattal.
A Mi Hazánk a Corvin közben emlékezett. A beszámolók szerint valamivel több mint ezren voltak, Novák Előd szerint minden eddiginél többen, szóval itt sem tudunk konkretizált adattal szolgálni.
„Nem ásunk új lövészárkokat” – de a beszéd fele másokról szólt
Magyar Péter a Kossuth téren azt mondta: „Nem ásunk új lövészárkokat magyar és magyar közé.” Ugyanebben a beszédben azonban üzent Orbán Viktornak, akit „egy párizsi teraszon” emlegetett, és üzent a Mi Hazánknak is. A nemzeti egységről szóló ünnepi beszéd így jelentős részben a politikai ellenfeleiről szólt.
Ugyanezen a napon, a nemzeti ünnepen a Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra elrendelte Matolcsy György volt jegybankelnök letartóztatását. A bíróság független, a döntés időpontja ELVILEG nem a kormányon múlt. Az évfordulóra mégis rányomta a bélyegét, hogy miközben a kormány a nemzeti összefogásról beszélt, a Fidesz-közeli táborban a letartóztatott volt vezetők levelei és imái uralták a napot.
Mi marad meg?
A 70. évforduló a megbékélés és az egység ünnepe lehetett volna. A kormány nemzetközi ünnepséget ígért, és egy félig üres vendéglistát hozott. Nagy tömeget ígért, és olyan számot közölt, amelyet egy általa korábban vitatott módszer adott. Egységet hirdetett, és a beszéd nagy részében ellenfeleinek üzent. Az ünnep megmaradt, a nagy szavak viszont nem bizonyultak elég erősnek.
Törzsforrások:
-Kormány.hu (az október 23-i nemzeti ünnep összegzése, létszámadatok)
-Európai Bizottság magyarországi képviselete (von der Leyen beszéde)
