Tisztogatás indoklás nélkül: a NAV-tól a katonai titkosszolgálatig repülnek az emberek
Egyetlen nap alatt menesztették a NAV egyik elnökhelyettesét, egy katonai titkosszolgálatot korábban vezető dandártábornokot, és felfüggesztették azt a volt főügyészt, akinek négy nappal korábban maga a miniszterelnök üzent a Facebookon. A közös bennük, hogy egyik esetben sem mondta el senki nyilvánosan, mivel indokolták a döntést.
Szerző: Palkovics Aurél (2026 október 17.)
Csütörtökön Kármán András pénzügyminiszter javaslatára felmentették Szalavics Mariannt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal erőforrás-gazdálkodásért felelős elnökhelyettesét. A döntést a NAV megerősítette, indoklást azonban sem a hivatal, sem a minisztérium nem adott.
A sajtó azonnal megtalálta a magyarázatot. A cégadatok szerint Szalavics 2013 szeptemberétől 2019 januárjáig cégjegyzési joggal rendelkezett a Volánbusznál, szerintük a cég gazdasági igazgatója volt abban az időszakban, amikor a most vizsgált, korrupcióval gyanúsított ügyek nagy része történt. Bizonyíték, valamint jogerős ítélet azóta sincs, elbocsátási hullám viszont van.
A beszámolók szerint azonban Szalavicsot semmivel nem gyanúsítják. Nem gyanúsított, nem tanúként szerepel a hírekben, és senki nem állította, hogy bármi törvénytelent tett volna. Egyetlen „bűne” az, hogy évekkel ezelőtt rossz cégnél dolgozott rossz időben. Ha ez elég a menesztéshez, akkor a jogállam helyére a kapcsolati alapú bűnösség lép, amelyben nem az számít, mit tett valaki, hanem az, hogy kivel dolgozott együtt.
A tábornok, akiről csak annyit tudunk, hogy mennie kell
Ugyanezen a napon jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy Baka András köztársasági elnök a honvédelmi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz javaslatára felmentette Börcsök András dandártábornokot. Börcsök pályája nagy részét a katonai hírszerzésben és nemzetbiztonsági területen töltötte, ezredesként a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot is vezette. Dandártábornokká alig egy éve, 2025. október 1-jén léptették elő „kiemelkedő katonai és nemzetbiztonsági feladatellátása” elismeréseként.
Egy évvel ezelőtt tehát még kitüntető előléptetést kapott, most pedig felmentik, és a nyilvánosság egyetlen mondatot sem kap arról, miért. A döntés nem is azonnali hatályú, a szolgálati viszonya csak 2027. június 14-én szűnik meg. Egy nemzetbiztonsági vezetőnél a hallgatás még több kérdést vet fel. Ha szakmai vagy biztonsági oka van a menesztésnek, a parlament illetékes bizottságának joga van tudni róla. Ha nincs, akkor a honvédség felső vezetése is a politikai lojalitás próbatételévé vált.
Négy nappal a miniszterelnöki üzenet után
A harmadik eset a legkényesebb. Lajtár István, a legfőbb ügyészi jogkört gyakorló legfőbbügyész-helyettes felfüggesztette Fürcht Pál ügyészt, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjét, és újabb fegyelmi eljárást indított ellene. Az indoklás szerint Fürcht egyoldalú nyilatkozatokat tett, a nyilvánosság számára ellenőrizhetetlen információkat hozott nyilvánosságra egy folyamatban lévő ügyről, és „félreérthető állítást tett annak kapcsán, hogy az ügyészség politikai elvárások szerint járt-e el”. Az ügyészség a titoktartás megsértésével is vádolja, mert szerinte az aranykonvoj-ügy nyomozati adatairól beszélt.
Formálisan ez az ügyészség belügye. Az időzítés azonban árulkodó. Október 11-én, vasárnap este Magyar Péter a Facebookon azzal vádolta Fürchtöt, hogy 2024-ben „indokolás és új bizonyíték nélkül” minősítette át lopássá a miniszterelnök elleni Ötkert-ügyet, hogy így felfüggeszthessék a mentelmi jogát. „Legyen bátor, és álljon elő, mondja el, hogy az ellenem kreált ügyben, milyen utasítást kaptak!” – írta a kormányfő. Négy nappal később Fürchtöt felfüggesztették.
Az ügyészség döntésének hivatalos oka az aranykonvoj-ügyről tett nyilatkozat, nem az Ötkert. A helyzet azonban így is példátlan. Egy olyan ügyben, amelyben a miniszterelnök maga a gyanúsított, a kormányfő nyilvánosan nekimegy az eljárásban részt vett ügyésznek, és az ügyész néhány napon belül elveszíti az állását. Egy jogállamban a miniszterelnök nem üzenget a Facebookon a saját büntetőügyében eljáró ügyészeknek. Ha mégis megteszi, a vádhatóság minden ezt követő lépése a politikai nyomás gyanújával terhelt.
Fürcht ügyvédje, Horváth Lóránt, aki korábban maga is a kormányváltás elkötelezett támogatójaként vált ismertté, azt közölte, hogy ügyfele kész nyilatkozni az Ötkert-ügyről bármely illetékes hatóság előtt.
Az átláthatóság csak addig fontos, amíg a másikról szól
A Tisza-kormány azzal nyert választást, hogy véget vet a hatalmi önkénynek, és átlátható, elszámoltatható kormányzást hoz. Ehhez képest ugyanazon a héten a Miniszterelnökség egy Orbán-kori törvényre hivatkozva titkosnak minősítette a saját kormányüléseinek összefoglalóit, még a napirendet is. Közben a NAV-ban, a honvédségnél és az ügyészség körül indoklás nélkül cserélik a vezetőket.
Lehet, hogy mindhárom döntés mögött komoly, megalapozott ok áll. Ha így van, a kormánynak semmi oka a hallgatásra. Aki elszámoltatást ígér, annak a saját döntéseivel is el kell számolnia.
Források:
-Magyar Közlöny (köztársasági elnöki határozat Börcsök András felmentéséről)
-Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a felmentés megerősítése, a HVG-nek)
-Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda (közlemény Fürcht Pál felfüggesztéséről, MTI)
-Magyar Péter hivatalos Facebook-oldala (bejegyzés, 2026. október 11.)
