Feloldotta a vétót a kormány, megnyílt Ukrajna előtt az uniós út

Oct 14

3 min read

Évekig a vétó volt Magyarország legerősebb ütőkártyája Kijevvel szemben. Kedden Luxembourgban a kormány ennek nagy részét kijátszotta. Az Európai Unió megnyitotta Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak két újabb, egyben legnagyobb fejezetcsoportját, Budapest pedig nem állt az útjába. Cserébe egy nappal korábban az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi oktatási törvényt. Hogy ez elég volt-e, arról a kárpátaljai magyarok, a Fidesz és a román kisebbség is mást gondol.

Szerző: Palkovics Aurél (2026. október 13.)

Mi történt Luxembourgban?

Az EU Tanácsának közleménye szerint október 13-án megnyílt a belső piaci és a versenyképességi fejezetcsoport. A kettő együtt tizenhét tárgyalási fejezetet fed le, az áruk és a tőke szabad mozgásától a versenyjogon és a pénzügyi szolgáltatásokon át az adózásig és az oktatásig. A Kyiv Independent szerint Ukrajna előtt így már hat fejezetcsoportból négy nyitva áll. Csak a zöld átállásról és a mezőgazdaságról, kohézióról szóló fejezetcsoport van hátra, ezeket az év végéig szeretnék megnyitni.

A soros elnöki tisztet betöltő Írország Európa-ügyi minisztere, Thomas Byrne szerint az EU „újabb mérföldkőhöz" érkezett Ukrajna csatlakozási útján. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en mondott köszönetet a magyar döntésért, és Orbán Anita külügyminiszter munkáját méltatta.

Mit kaptunk cserébe?

Az ukrán parlament hétfőn 266 igen szavazattal fogadta el a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló módosítást, Volodimir Zelenszkij pedig még aznap aláírta.

A legfontosabb elemek:

nemzetiségi iskolai státuszt kaphat az az iskola, ahol a diákok több mint fele uniós hivatalos nyelven, például magyarul tanul;
bővül a kisebbségi nyelv használata az iskola falain belül;
kérhető a vizsgakérdések fordítása;
az állami oktatás nyelve továbbra is az ukrán.

A törvény valódi előrelépés, a kárpátaljai magyar szervezetek, a KMKSZ és az UMDSZ is üdvözölték. Csakhogy közös nyilatkozatukban maguk is jelezték, hogy a kisebbségeket érintő további kérdések rendezésére még várnak, és azt remélik, hogy ezek is hamarosan napirendre kerülnek.

Tizenegy pontból hány?

Magyar Péter május 29-én Brüsszelben még azt mondta, hogy Ukrajnától a tizenegy pontos magyar javaslat teljesítését várja: azt, hogy a kárpátaljai magyarok újra használhassák az anyanyelvüket az iskolában, a kultúrában és az ügyintézésben.

A most elfogadott törvény az oktatásról szól. Az Új Hét értesülése szerint a tizenegy pontból az első ötöt fedi le. Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő szerint a módosítás a csomagot „csak részben fedi le", és „nem terjednek ki az oktatáson kívüli nyelvhasználati kérdésekre". Az ügyintézés, a közélet és a parlamenti képviselet kérdése tehát nyitva maradt, utóbbihoz az Új Hét szerint alkotmánymódosítás kellene, amire háborús helyzetben most nincs lehetőség.

A vétót viszont a két legnagyobb fejezetcsoportnál már elengedték, éppen ott, ahol a legtöbb nyomást lehetett volna gyakorolni.

A gyenge pontok

A törvénynek van egy olyan eleme is, amelyre a magyar kormány kevesebb figyelmet fordít. A Maszol beszámolója szerint ha egy osztályban a szülők legalább kétharmada írásban kéri, több tantárgyat taníthatnak ukránul. A romániai kisebbség képviselői éppen emiatt és az 50 százalékos küszöb miatt tiltakoznak: szerintük a csernyivci 44 román nyelvű gimnáziumból csak 15 maradhat meg teljes formájában.

Ugyanezek a szabályok a kárpátaljai magyar iskolákra is vonatkoznak.

Ugyanaz a nap

Október 13-án nemcsak az ukrán fejezetek nyíltak meg. Az EU aznap kivezette a Magyarországgal szembeni jogállamisági feltételességi eljárást is, ezzel 4,2 milliárd eurónyi uniós forrás szabadult fel.

A két döntés jogilag külön eljárás. Magyar Péter májusban maga hangsúlyozta, hogy nincs „link" a magyar források felszabadítása és Ukrajna csatlakozása között. A naptár azonban nem a kormány érveit erősíti.

Mi jön most?

Az Euronews szerint már ezen a héten, a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcs idején sor kerülhet az első Magyar Péter–Zelenszkij találkozóra, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg. Orbán Anita azt ígérte, hogy a törvény végrehajtását a kétoldalú kormányközi bizottság oktatási albizottságában, a kárpátaljai szervezetekkel együtt követik.

A kérdés az, mivel tudja ezt Budapest kikényszeríteni, ha Kijev mégsem tartja be, vagy ha a tizenegy pont többi része sosem kerül elő. Formálisan még marad két fejezetcsoport és a fejezetek lezárása, ahol Magyarország igent vagy nemet mondhat. A legnagyobb tétet azonban már letette az asztalra.