Több ezer katona ment Washington utcáira – Nőhetett a bűnözés?

Donald Trump több ezer Nemzeti Gárda-katonát vezényelt az amerikai főváros utcáira, mondván: rendet akar teremteni. A Reuters azonban több száz bírósági ügyet és rendőrségi dokumentumot vizsgált át, és egészen más kép rajzolódik ki. A katonák gyakran kisebb ügyekben intézkednek, miközben a legsúlyosabb bűncselekményekkel sújtott városrészekben alig lehet találkozni velük.

Cikk szerzője: Kontúr Média munkatársa. (A forrás megjelölés a cikk alsó részén található)

Washington utcáin ma már nem szokatlan látvány a terepszínű egyenruhában, testpáncélban járőröző katonai egység. A Trump-adminisztráció tavaly több ezer Nemzeti Gárda-katonát küldött a fővárosba azzal az indokkal, hogy jelenlétük visszaszorítja a bűnözést és biztonságosabbá teszi a várost.

Csakhogy a Reuters vizsgálata alapján korántsem egyértelmű, hogy valóban ez történik.

A jelenleg Washingtonban szolgáló mintegy 4500 katona létszáma meghaladja a városi rendőrség körülbelül 3200 fős állományát. A katonai jelenlét ráadásul komoly összeget emészt fel: a kormány korábbi adatai szerint napi mintegy 1,65 millió dollárba került a bevetés, még a létszám idei megduplázása előtt.

A Trump-adminisztráció azt tervezi, hogy a katonák maradnak egészen Trump elnökségének végéig, 2029-ig. A teljes költséget nagyjából 1,4 milliárd dollárra becsülik.

A kérdés azonban egyszerű:

Mit csinálnak ennyi pénzért a katonák az utcákon?

Sok a járőr, kevés a komoly bűnügy

A Reuters több mint kétszáz olyan büntetőügyet talált Washingtonban, amelyben a rendőrségi dokumentumok megemlítették a Nemzeti Gárdát.

A katonák egy részükben valóban közbeléptek: embereket tartóztattak fel, rendőröknek segítettek, vagy megakadályoztak valamilyen támadást.

A legtöbb ügy azonban meglehetősen hétköznapi volt.

Volt, hogy egy férfit két szelet pizza ellopása miatt üldöztek. Máskor egy köveket dobáló embert állítottak meg, illetve egy gyógyszertárból néhány dollár értékű hússnacket ellopó férfit tartóztattak fel.

Egy másik esetben hat katona intézkedett egy nővel szemben, aki fizetés nélkül ivott meg egy üveg üdítőt.

Ezek természetesen bűncselekmények lehetnek, de aligha azok az ügyek, amelyek miatt egy ország hadseregének több ezer tagját egy főváros utcáira vezénylik.

A legveszélyesebb környékeken viszont alig látni őket

A Reuters különösen érdekes összefüggést talált, amikor összevetette a katonák intézkedéseinek helyszíneit a város bűnözési adataival.

A katonák gyakrabban jelennek meg gazdagabb, magasabb iskolai végzettségű és nagyobb arányban fehér lakosságú városrészekben.

Jellemzően a belvárosban, turisztikai látványosságok környékén és metróállomások közelében járőröznek.

Ezzel szemben nem találtunk olyan bírósági dokumentumot, amely arra utalt volna, hogy a katonák komolyabb rendészeti munkát végeztek volna azokban a városrészekben, ahol az elmúlt öt évben a washingtoni gyilkosságok mintegy 82 százaléka történt.

Ez azért különösen érdekes, mert Trump éppen a súlyos bűnözés visszaszorításával indokolta a katonák bevetését.

Salim Adofo, egy alacsonyabb jövedelmű városrészben dolgozó helyi szervezet munkatársa röviden össze is foglalta a tapasztalatát:

„Egész évben egyszer sem láttam őket.”

Nem rendőrök, mégis rendőri feladatokat kapnak

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a gárdisták jogköre nem azonos a rendőrökével.

A katonákat bizonyos rendészeti feladatokra felhatalmazták, de elsősorban úgynevezett „jelenléti járőrözést” végeznek. Vagyis a cél elvileg az, hogy már a katonák látványa is visszatartsa az embereket a bűncselekményektől.

Ha azonban ténylegesen intézkednek, a végleges letartóztatást általában rendőrnek kell végrehajtania.

A bírósági dokumentumok szerint több alkalommal a katonák egyszerűen csak szemtanúi voltak egy bűncselekménynek, majd megvárták, amíg a rendőrség kiérkezik.

Máskor olyan dolgokra hívták fel a rendőrök figyelmét, mint egy feltételezett drogügylet, közterületen vizelő ember vagy egy emlékműre krétával rajzoló két férfi.

És mi van a valóban súlyos bűncselekményekkel?

Ez a történet egyik legvitatottabb része.

A katonai jelenlét időszakában Washingtonban valóban csökkent a gyilkosságok száma, immár harmadik egymást követő évben.

Csakhogy ugyanez más amerikai városokban is megtörtént, olyan helyeken is, ahová nem vezényeltek Nemzeti Gárdát.

Ráadásul a washingtoni rendőrség adatai szerint az összes erőszakos bűncselekmény száma – a gyilkosságokat, rablásokat, súlyos támadásokat és szexuális bűncselekményeket együtt számolva – augusztus közepéig körülbelül 4 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

Egy májusi, független kutatás arra jutott, hogy a katonák jelenléte csökkentette az autólopások számát, az erőszakos bűncselekményekre viszont nem volt érzékelhető hatása.

Vagyis lehet, hogy a katonák látványa bizonyos helyzetekben visszatartó erőt jelent, de arra egyelőre kevés bizonyíték van, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények visszaszorításában komoly szerepük lenne.

Néha maga a katona válik célponttá

A katonai jelenlétnek van egy másik oldala is.

A Reuters 62 olyan ügyet talált, amelyben embereket katonák megtámadásával vagy megfenyegetésével vádoltak. Kilenc esetben az volt a vád, hogy valaki leköpte a gárdistákat.

Egy férfi állítólag megpróbálta megszerezni egy katona pisztolyát, amikor az egy metróállomáson elkövetett lopás miatt intézkedett.

Tavaly pedig két nyugat-virginiai gárdistára rálőttek Washingtonban, a Fehér Ház közelében. Egyikük belehalt sérüléseibe.

Egy tragikus eset különösen kellemetlen kérdéseket vetett fel

Áprilisban a katonák egy verekedés után egy eszméletlen férfit találtak Washington vízpartján.

Értesítették a mentőket, de a rendőröknek később azt mondták, hogy úgy gondolták, a férfi egyszerűen részeg.

Csak a rendőrök kiérkezésekor derült ki, hogy Keon Jones súlyosan megsebesült: megszúrták, a sérülései pedig olyan súlyosak voltak, hogy a belső szervei is előtüremkedtek.

A férfi két órával később meghalt a kórházban.

Nagynénje, Evelyn Jones szerint a katonák többet is tehettek volna érte.

Trump mást lát a történetben

A Trump-adminisztráció szerint a katonai jelenlét javította Washington közbiztonságát és az életminőséget.

Charles Stimson, a konzervatív Heritage Foundation munkatársa szerint már önmagában a katonák jelenléte elrettentő lehet.

Szerinte ugyanaz történik, mint amikor valaki meglát egy rendőrt az út szélén: ösztönösen lassít.

A kritikusok viszont azt mondják, hogy a katonák nem rendőrök, nem erre képezték ki őket, és a bevetésük jelentős költségekkel jár.

Randy Manner tábornok, a Nemzeti Gárda korábbi vezetője szerint nem jó irány, ha felfegyverzett katonák jelennek meg az amerikai városok mindennapi életében.

Washington csak a kezdet?

Trump nemcsak Washingtonban próbálkozott ezzel a módszerrel. Kisebb létszámú katonai jelenlétet Memphisben és New Orleansban is engedélyezett, és már más amerikai városokba történő vezénylés lehetőségéről is beszélt.

Ezért a washingtoni kísérletnek messze túlmutató jelentősége lehet.

Ha a katonai jelenlét valóban csökkenti a bűnözést, Trump érvelése megerősödhet, és más városokban is követhetik a példáját.

Ha viszont a számok nem ezt támasztják alá, egyre nehezebb lesz megindokolni, miért költ az amerikai kormány több mint egymilliárd dollárt katonák utcai jelenlétére.

A Reuters vizsgálata alapján jelenleg legalábbis egy dolog biztos:

Washington utcáin több katona van, mint valaha – de arra jóval kevesebb bizonyíték van, hogy ettől valóban biztonságosabb lett volna a város.

Forrás: Reuters, BBC