Amikor a béke mögött háromezer kilőtt rakéta lapul – Irán és az Emírségek is a BRICS mögé állt
Képzeljünk el egy tárgyalótermet, ahol az egyik fél éppen azzal vádolja a másikat, hogy közel háromezer rakétát és drónt lőtt a területére majd néhány óra múlva mindketten aláírják ugyanazt a közös nyilatkozatot, amely békét és mértéktartást hirdet. Nem forgatókönyv, hanem az, ami szeptember 12-én éjszaka Új-Delhiben lezajlott.
Szerző: Palkovics Aurél, a Kontúr Média munkatársa
A BRICS-csúcs a diplomácia egyik legkülönösebb bravúrját mutatta be: Irán és az Egyesült Arab Emírségek, akik gyakorlatilag egymással szemben állnak egy éles regionális konfliktusban, végül közösen írták alá azt a nyilatkozatot, amely „maximális önmérsékletre" szólít fel a Közel-Keleten.
A háttér, amitől a hír igazán súlyos
Hogy megértsük, miért volt ez ekkora tét, vissza kell menni február végéig. Ekkor indult az a háború, amelyben amerikai és izraeli csapások megölték Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezetőt és több magas rangú tisztségviselőt egy olyan esemény, ami önmagában földrengésszerű fordulat volt a térség hatalmi egyensúlyában. Azóta Irán és az Egyesült Államok folyamatosan csapnak vissza egymásnak; szeptember 5-én amerikai erők iráni olajszállító tankereket vettek célba.
Eközben Irán állítólag közel háromezer rakétát és drónt indított az Emirátusok felé is ez az a sérelem, amit az EAE küldöttsége Új-Delhiben a legélesebben a BRICS-asztalra tett.
Egy éjszaka, ami majdnem szétvitte a csúcsot
A tárgyalóteremben a feszültség nem diplomáciai udvariaskodás volt, hanem valódi szakadék. Az iráni külügyminiszter azt akarta elérni, hogy a záródokumentum nevesítve ítélje el az Egyesült Államok és Izrael „jogellenes agresszióját".
Az emirátusi delegáció ezzel szemben keményen tiltakozott, és a saját oldaláról szenvedett rakétatámadásokra hivatkozott. India, mint házigazda, itt lépett közbe: a küldöttségek szombat hajnali négyig egyeztettek, mire sikerült olyan megfogalmazást találni, amely egyik felet sem nevezi meg vádlottként, mégis mindkettő aláírhatta.
Amit végül papírra vetettek
Az eredmény a 140 pontos New Delhi Nyilatkozat lett, amelyet a BRICS teljes tagsága Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia, Indonézia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek egyhangúlag fogadott el a csúcstalálkozó első napján.
A szöveg „mély aggodalmát" fejezi ki a közel-keleti feszültségek miatt, „maximális önmérsékletet" és a helyzetet súlyosbító lépések kerülését kéri, és kiemeli, hogy a polgári lakosságnak és az infrastruktúrának védve kell maradnia. Az Egyesült Államokat vagy Izraelt névvel nem említi – ez volt a kompromisszum ára.
Nem csak a háborúról szólt a csúcs
A Közel-Kelet csak az egyik tétje volt a találkozónak, amely a szervezet huszadik évfordulóján zajlott, és amelyen olyan súlyú vezetők ültek egy asztalnál, mint Hszi Csin-ping, Putyin, Pezeshkian iráni elnök és a házigazda Modi. Az Emirátusokat Abu-Dzabi koronahercege képviselte, Brazíliát pedig külügyminisztere.
A napirenden emellett a nyugati fizetési rendszerektől független csatornák bővítése, a mesterséges intelligenciás együttműködés, valamint a kereskedelmi vámok és az energiaellátás biztonsága is szerepelt vagyis a szervezet közben azon is dolgozik, hogyan lazítsa a nyugati pénzügyi rendszerektől való függését.
Ami a papír mögött marad
Az elfogadott mondatok kényesen semlegesek – de a valóság a teremben ettől még nem változott. A háromezer rakétáról szóló emirátusi panasz nem tűnt el, csak lekerült a záródokumentumról. Irán ugyanúgy hadban áll az Egyesült Államokkal és Izraellel, mint a nyilatkozat aláírása előtt. A New Delhi Nyilatkozat nem oldott meg semmit a fronton – azt oldotta meg, hogy a BRICS mint szövetségi keret ne robbanjon szét egy olyan vitán, amit egyetlen tagja sem tudott volna egyedül lezárni. Ez a fajta diplomácia nem békét teremt, hanem időt vásárol.
Miért számít ez valójában?
Mert az önmérsékletre felszólító mondat nem egy elvont diplomáciai udvariaskodás volt, hanem egy hajnalig tartó alkudozás eredménye két olyan fél között, amelyek a valóságban rakétákkal lövik egymást.
Az, hogy mindketten aláírták, nem jelenti a konfliktus végét – de azt igen, hogy egyik ország sem akarja, hogy a BRICS-en belüli szövetségi rendszer felrobbanjon emiatt. Új-Delhi ezzel megmutatta, mire képes a diplomácia akkor, amikor senkinek sem érdeke, hogy nyilvánosan omoljon össze az asztal.
Forrás:
