Nagy bejelentés a parlamentben: felszámolnák a megyei önkormányzatokat
Nagyot szólt Magyar Péter keddi parlamenti bejelentése: a kormány megszüntetné a megyei közgyűlések rendszerét, és teljesen új alapokra helyezné a területfejlesztést. A miniszterelnök szerint a jelenlegi struktúra kiüresedett, politikai kifizetőhellyé vált, és évente sok tízmilliárd forintot lehetne megspórolni az átalakításával. A pénzt ígérete szerint nem eltüntetnék, hanem vidéki fejlesztésekre fordítanák.

Szerző: Kontúr Média munkatársa
A bejelentés egy nagyobb csomag része volt. Magyar Péter a parlamentben egy új vidékfejlesztési programot is meghirdetett, amelynek első körében tíz vidéki térségben, száz település bevonásával indulnának mintaprogramok. A cél az lenne, hogy a helyben élők maguk dönthessenek arról, milyen fejlesztésekre van szükségük.
De a legnagyobb politikai bomba mégis a vármegyei közgyűlések megszüntetésének terve lett.
„Ennek a rendszernek véget kell vetni”
Magyar Péter szerint a megyei önkormányzatokat az elmúlt években teljesen kiüresítették, és mára olyan intézményekké váltak, amelyek a vidéki emberek helyett pártpolitikai érdekeket szolgálnak.
A miniszterelnök kemény szavakat használt: a közgyűléseket az ellenzéki pártok „közpénz ATM-jeiként” írta le, és azt állította, hogy a rendszer fenntartása indokolatlanul sok pénzbe kerül.
A kormányfő szerint éppen ezért már dolgoznak azon a törvényjavaslaton, amely megszüntetné a jelenlegi megyei közgyűléseket, és teljesen átalakítaná a rendszert.
Ez azonban fontos különbség: a közgyűléseket még nem szüntették meg. Egyelőre egy készülő jogszabályról van szó, amelynek részleteit a kormány még nem ismertette teljes egészében.
Mi jöhet helyette?
Ez az igazán nagy kérdés.
A vármegyei önkormányzatok szerepe az elmúlt másfél évtizedben amúgy is jelentősen megváltozott. A korábban hozzájuk tartozó intézmények jelentős részét az állam vette át, így ma elsősorban területfejlesztési, vidékfejlesztési és koordinációs feladatokat látnak el.
Vagyis a közgyűlések eltűnésével nem egyszerűen néhány politikai tisztség szűnne meg. Valakinek azokat a feladatokat is át kell vennie, amelyeket jelenleg ezek a testületek végeznek.
A változás ezért az egész magyar területfejlesztési rendszerre hatással lehet.
Magyar Péter elképzelése szerint a pénzt és a döntési lehetőségeket közelebb vinnék a helyi közösségekhez. A Szent István vidékfejlesztési program első tíz térségében például helyben élők és szakemberek közösen mérnék fel a problémákat, majd maguk állítanák össze a fejlesztési terveket.
A kormányfő szerint ez lehet a magyar vidékpolitika új modellje.
Több tízmilliárd? Itt már vita van
A bejelentés egyik legvitatottabb része a megtakarítás összege.
Magyar Péter évente sok tízmilliárd forintos megtakarítással számol, amelyet szerinte fejlesztésekre lehetne fordítani. A vármegyei önkormányzatok részéről azonban máris megkérdőjelezték ezt a számot.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke szerint a 19 vármegyei önkormányzat 2024-ben összesen mintegy 5,5 milliárd forint állami támogatást kapott. Szerinte ebből is látszik, hogy a több tízmilliárdos megtakarítási lehetőség nem áll összhangban a rendszer tényleges működési költségeivel.
Ez a vita tehát még csak most kezdődik.
Nemcsak intézmény, hanem politikai üzenet is
A közgyűlések megszüntetésének terve ugyanakkor messze túlmutat a költségvetési számokon.
A vármegyei önkormányzatok eltűnése egy teljes közigazgatási szint átalakítását jelentené. Megváltozhatna, hogy ki dönt a területfejlesztési pénzekről, ki koordinálja a települések együttműködését, és milyen csatornán keresztül szólnak bele a helyi közösségek a fejlesztésekbe.
Magyar Péter szerint a válasz egyszerű: több pénzt és nagyobb döntési jogot kell adni közvetlenül a vidéki közösségeknek.
A kormány elsőként tíz térségben tesztelné az új modellt. Ha működik, 2027 augusztusától országos szintre is kiterjesztenék, amely a tervek szerint több mint kétezer vidéki települést érinthet.
A parlamenti bejelentés tehát nem egy egyszerű hivatalátszervezés. Ha a törvényjavaslatból valóban törvény lesz, azzal a magyar területfejlesztés egyik régi pillére tűnhet el – és egy teljesen új modell léphet a helyére.
Most már csak az a kérdés: karcsúbb és hatékonyabb rendszer születik, vagy egy újabb központosított struktúra?
Források:
-Nemzeti Jogszabálytár
-MTI
-Telex





















