Mit talált Vitézy a Mészároshoz köthető cégekben? 2,3 milliárdot kell visszafizetni

Egy 4 millió forintos történetből végül 2,27 milliárdos ügy lett. A különbség nem apróság: több mint ötszázszoros. De pontosan mi történt, és valóban Mészáros Lőrinc fizetett vissza pénzt az államnak?

Cikk szerzője: Kontúr Média munkatársa. (A forrás megjelölés a cikk alsó részén található)

Az elmúlt napokban több sajtóorgánum is beszámolt arról, hogy 2,27 milliárd forint került vissza a magyar államhozegy olyan ügyben, amely egy, a sajtóban Mészáros Lőrinchez köthetőként azonosított magántőkealapot is érintett. Az ügy hátterében az elektronikus útdíjrendszerhez kapcsolódó vállalatok korábbi állami felvásárlása áll.

A történetet Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter jelentette be augusztus 7-én. A miniszter közlése szerint az érintett Prime Tech Magántőkealap 2,27 milliárd forintnyi korábban kifizetett osztalékelőleget fizetett vissza. A pénz 2026. augusztus 5-én érkezett meg, és az állami társaság eredménytartalékában marad.

De miért kellett visszafizetni?

A Vitézy által ismertetett történet szerint az állam korábban megvásárolta az elektronikus útdíjrendszerhez kapcsolódó cégeket. A miniszter közlése alapján az állam 2025-ben már tulajdonosként nem támogatta egy újabb osztalék kifizetését. Az állami társaság ezt követően jogi lépéseket tett, és felszólította a korábbi tulajdonost az osztalékelőleg visszafizetésére.

A követelés eredménnyel járt: a 2,27 milliárd forint 2026. augusztus 5-én megérkezett az állami társasághoz.

Fontos azonban egy pontosítás.

Nem helyes azt mondani, hogy „Mészáros Lőrinc személyesen 2,27 milliárd forintot fizetett vissza”. A források egy Mészáros Lőrinchez köthetőként említett magántőkealapról írnak. A pénzt az érintett társasági konstrukcióban szereplő korábbi tulajdonos fizette vissza.

Miért lett ebből politikai ügy?

Az eset egy szélesebb körű kormányzati átvilágítás része. Vitézy Dávid korábban az autópálya-koncessziók felülvizsgálatát is bejelentette.

A miniszter júliusban arról beszélt, hogy az állam az autópálya-koncesszió keretében az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizetett ki a koncesszornak. A szerződés teljes időtartama 35 év, a miniszter által ismertetett teljes szerződéses érték pedig mintegy 24 ezer milliárd forint.

Ezt a számot azonban fontos megfelelően kezelni: az 1024 milliárd forintos adat Vitézy Dávid közlése. Az MKIF, vagyis a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vitatta a miniszter által közölt értelmezést és az összegek számítását. Ezért az 1024 milliárdot nem érdemes úgy bemutatni, mintha egy minden fél által elfogadott, vitán felül álló adat lenne.

A vita középpontjában az áll, hogy a kifizetések hogyan viszonyulnak az eddig ténylegesen megvalósult fejlesztésekhez. Vitézy szerint nincs arányban a kifizetések nagysága a létrejött beruházási értékkel. Ez a miniszter álláspontja, nem pedig jogerős bírósági megállapítás.

Az M6-os ügy még tovább élezte a vitát

Augusztus 14-én újabb jelentős bejelentés érkezett.

A kormány közlése szerint az M6-os autópálya érintett szakaszának üzemeltetésére a korábbi konstrukció helyett új versenyeztetés indul. A kormány állítása szerint ezzel legalább 100 milliárd forintot takaríthatnak meg.

Vitézy Dávid a kormányzati tájékoztatón arról beszélt, hogy a korábbi döntés jelentős többletköltséget okozhatott volna az államnak. Az ügy miatt a kormány bejelentése szerint feljelentést is tesznek Lázár János korábbi döntése miatt.

Itt is fontos a különbségtétel: a „100 milliárd forint megtakarítás” kormányzati állítás, és nem egy jogerős bírósági döntés által megállapított kárösszeg. A korábbi döntések jogi felelősségét az illetékes hatóságoknak kell megvizsgálniuk.

Mi az, amit biztosan tudunk?

A legfontosabb tény jelenleg az, hogy 2,27 milliárd forint ténylegesen visszakerült az államhoz. Ezt több, egymástól független sajtóforrás is közölte, és maga Vitézy Dávid is bejelentette.

Azt is tudjuk, hogy az összeg egy korábbi tulajdonos által kapott osztalékelőleghez kapcsolódott, és az állami társaság jogi úton lépett fel a pénz visszafizetéséért.

Ami viszont további vizsgálatot igényel, az az, hogy a korábbi állami ügyletek összességében mennyire voltak előnyösek az adófizetők számára, és történt-e olyan döntés, amely jogilag vagy gazdaságilag kifogásolható.

A hitelesen dokumentált visszafizetés összege 2,27 milliárd forint.

És talán ennél is fontosabb, hogy az ügy nem önmagában áll: az autópálya-koncessziók és az M6-os üzemeltetése körüli döntések miatt jelenleg egy ennél jóval nagyobb, több százmilliárd, illetve a teljes koncesszió értékét tekintve több tízezer milliárd forintos állami kötelezettségvállalás vizsgálata is napirenden van.

A végső kérdés ezért nem az, hogy ki mit állít politikai szempontból. Hanem az, hogy a szerződések, a kifizetések és a megvalósult beruházások alapján valóban az állam, vagyis az adófizetők jártak-e jól.

Erre a kérdésre pedig a most zajló vizsgálatok és az esetleges hatósági eljárások adhatnak majd végleges választ.

FORRÁS: HVG, PORTFOLIO, INDEX