Magyar Péter maga választotta a köztársasági elnököt, most a saját jelöltjét buktatná meg
Hat héttel ezelőtt Magyar Péter személyesen kérte fel Baka Andrást, hogy legyen köztársasági elnök. A Tisza-frakció augusztus 8-án jelölte, augusztus 11-én pedig meg is választotta Magyarország nyolcadik államfőjének.
Most, szeptember 21-én, ugyanez a Magyar Péter jelentette be, hogy a saját frakciója nem biztos, hogy megszavazza azt, akit ez az államfő jelölt.
Szerző: Ferencz Levente, a Kontúr Média munkatársa. (2026. szeptember 22.)
Egy mondat, ami többet mond a kelleténél
A kormányfő megfogalmazása óvatos volt, de a jelentése nem: „Nem látjuk biztosítottnak a Tisza-frakció részéről az államfő által jelölt Szathmáry Zoltán legfőbb ügyésszé választását."
És itt jön a lényeg: indoklás nem hangzott el. Magyar Péter nem nevezett meg egyetlen konkrét kifogást sem, sem Szathmáry szakmai alkalmasságával, sem a jelölési eljárással kapcsolatban. Csak annyit közölt, hogy a támogatás nem biztosított.
Ez politikai üzenet, nem szakmai álláspont.
Kit jelölt valójában az államfő?
Érdemes megnézni, kiről van szó, mert a jelölt személye nehezen magyarázza a fenntartásokat.
Szathmáry Zoltán több mint tizenöt éve dolgozik az ügyészi szervezetben. Jelenleg a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályát vezeti. Miskolcon kezdte ügyészségi titkárként, 2012-ben nevezték ki kerületi ügyésszé, 2020-ra a Legfőbb Ügyészségre került. PhD-fokozattal rendelkezik, szakterülete a kiberbűnözés, az információs társadalom joga és a mesterséges intelligencia.
A Sándor-palota közleménye szerint az elnök „alapos tájékozódást követően" találta őt a legalkalmasabbnak, széles körű konzultáció után.
A hétfő, amit nehéz nem iróniával olvasni
A történet időzítése külön réteget ad az ügynek.
Baka András hétfőn állt ki a parlamentben, és napirend előtt éppen az ügyészség állapotáról beszélt. Azt mondta: „Az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott" és hozzátette, hogy a bizalmatlanság egyik oka a szervezet tagjainak feltételezett vagy valós politikai kötődése.
Néhány órával később viszont nem a Fidesz, hanem a saját oldal jelezte, hogy a jelöltjét esetleg mégsem szavazzák meg. Vagyis az az államfő, aki épp az ügyészség depolitizálásáról beszélt, azonnal beleütközött abba, hogy a jelölése politikai döntés tárgya lett.
Hol húzódik a valódi kérdés?
Az alkotmány szerint a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára a parlament választja meg. A jelölés tehát az elnök jogköre, a döntés a parlamenté. A Sándor-palota közleménye ezt külön hangsúlyozta is: az elfogadásért vagy elutasításért az Országgyűlés viseli a felelősséget.
Formálisan tehát semmi rendkívüli nem történik. Egy frakció nem köteles megszavazni bármit, amit az államfő elé terjeszt.
Gyakorlatilag viszont más a helyzet. Ha a kormányfő a jelölés bejelentése után néhány órával nyilvánosan jelzi, hogy a saját frakciójában nincs meg a támogatás, az nem egy szabad parlamenti mérlegelés jele. Az egy előzetes vétó.
A minta, ami kezd összeállni
Ez az eset nem magában áll. Az elmúlt hetekben többször látszott ugyanez a mozdulat: a miniszterelnök nyilvánosan, azonnal és személyesen lép fel akkor is, amikor formálisan nem az ő hatásköréről van szó.
Hétfőn a parlamentben hozta nyilvánosságra, mit írt SMS-ben Hernádi Zsoltnak – pedig a MOL-elnök nem hatalmazta fel a közzétételre. Korábban a főváros gazdálkodását minősítette a nyilvánosság előtt, a sportszövetségek vezetőiről szóló szabályt pedig sajtótájékoztatón jelentette be, nem egyeztetés után.
A közös elem nem a tartalom, hanem a módszer: a döntés nem az arra kijelölt fórumon születik meg, hanem előtte, hangosan, a nyilvánosság előtt.
Amiért ez több egy személyi kérdésnél
Az ügyészség reformja a Tisza-program egyik sarokköve volt. A kampányban visszatérő elem volt, hogy a szervezetet ki kell vonni a politikai befolyás alól, és helyre kell állítani a függetlenségét.
Nehéz ezt a célt úgy elérni, hogy közben az első legfőbb ügyészi jelölés azon bukik el vagy azon kerül veszélybe, hogy a miniszterelnöknek meg nem nevezett fenntartásai vannak.
Mert a kérdés innentől nem az, hogy Szathmáry Zoltán alkalmas-e. Hanem az, hogy ki jelöli ki valójában Magyarország legfőbb ügyészét: a köztársasági elnök, akinek ez az alkotmányos jogköre, vagy az a miniszterelnök , aki hat hete magát a köztársasági elnököt is egyeztetés nélkül kiválasztotta.
Ha ma elbukik a jelölés, az nyílt törésvonal lesz a Sándor-palota és a Karmelita között. És a törés pont ott fog húzódni, ahol az egész program hitelessége áll vagy bukik.
Forrás
Sándor-palota – A Sándor-palota közleménye a legfőbb ügyész jelöléséről: https://www.sandorpalota.hu/hu/sandor-palota-kozlemenye-legfobb-ugyesz-jeloleserol
2026. szeptember 21-i országgyűlés adása
