Kilenc hely, nulla tag: így bukott meg a közmédia teljes átalakítása a TISZA inkompetenciája miatt

Aug 28

3 min read

A tervek szerint történelmi fordulatot hozna a magyar közmédiában az új felügyeleti rendszer. Ehelyett már a rajtnál politikai konfliktus és komoly pofára esés sikeredett: a Független Közmédia Testületnek egyelőre egyetlen tagja sincs, a civil jelöltek meghallgatását elhalasztották, az ellenzéki jelölteket pedig nem támogatta a parlamenti bizottság. A következő napok döntőek lehetnek.

Cikk szerzője: Kontúr Média munkatársa (a forrás a cikk alsó részén található).

A júniusban elfogadott médiatörvény alapján megszűnik a korábbi közalapítványi–MTVA-s modell, és létrejön a Független Közmédia Testület (FKT). A kilenctagú testület feladata nem pusztán formális: az új jogszabály szerint az FKT gyakorolja majd az Országgyűlés által ráruházott tulajdonosi jogokat a közmédia meghatározó szervezetei felett.

A rendszer azonban úgy indulhat el, hogy a kulcsfontosságú testületnek jelenleg egyetlen tagja sincs.

Mi történt?

Az FKT-ba három tagot a kormánypárti, hármat az ellenzéki képviselőcsoportok jelölhetnek, további három személyt pedig médiaszakmai szervezetek jelölési folyamatán keresztül választanának ki.

A szakmai oldal három jelöltje Bayer Judit médiajogász és kutató, Sükösd Miklós szociológus és médiakutató, valamint Kollár Árpád költő és irodalomszervező lett. A Közszolgálati Tanács augusztus 19-i eljárásában ők kapták a legtöbb szavazatot.

Csakhogy a folyamatot már ekkor komoly szakmai vita kísérte.

Több médiaszakmai szervezet kifogásolta a jelölési eljárás egyes elemeit. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége például jogilag is kifogásolhatónak nevezte a folyamatot, miközben más szakmai szervezetek szintén változtatásokat sürgettek.

A Tisza fékezte meg a folyamatot

A konfliktus augusztus 25-én jutott el a parlamenti bizottságig.

Az Országgyűlés Művelődési Bizottságának ekkor kellett volna meghallgatnia a három civil jelöltet. A Tisza képviselője, Rápli Róbert azonban azt kezdeményezte, hogy a bizottság ne fogadja el a napirendet.

Indoklása szerint a képviselők olyan szakmai kifogásokat tartalmazó leveleket kaptak, amelyek miatt szükségesnek látták a folyamat újragondolását. A Tisza arra hivatkozott, hogy szakmai és társadalmi egyeztetést ígért, és nem szeretne elhamarkodott döntést hozni.

A napirendet végül nem fogadták el, így a jelöltek meghallgatása elmaradt.

A helyzet különösen kellemetlenül alakult, mert Bayer Judit, Sükösd Miklós és Kollár Árpád már megjelent a parlamentben. A három jelölt később közös nyilatkozatban jelezte: továbbra is elkötelezettek a magyar közmédia demokratikus megújítása mellett, ugyanakkor szerintük is fontos, hogy a kiválasztási folyamat legitimitásához ne férjen kétség.

Közben az ellenzéki jelöltek sem mentek át

A történet másnap újabb fordulatot vett.

Augusztus 26-án a Művelődési Bizottság egyik ellenzéki párt által delegált jelöltet sem támogatta. A 444 beszámolója szerint a törvény lehetőséget biztosít az újrajelölésre, így ez sem jelenti automatikusan azt, hogy az ellenzéki helyek végleg üresen maradnak.

Ezzel azonban egyre világosabbá vált: az eredetileg gyorsan felépíteni tervezett új közmédia-felügyeleti rendszer első heteiben komoly politikai és eljárási problémák jelentek meg.

Miért ennyire fontos ez a kilenc ember?

Az FKT nem egyszerű tanácsadó testület.

Az új törvény szerint az Országgyűlés által ráruházott tulajdonosi jogokat gyakorolja majd a közmédia legfontosabb szervezetei felett. A rendszer átalakításának részeként megszűnik a jelenlegi MTVA-modell, létrejön a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint ismét önálló szervezetként jelenik meg az MTI.

Vagyis az FKT felállítása nélkül az egész új struktúra egyik legfontosabb ellenőrzési és tulajdonosi eleme hiányzik.

A 444 legfrissebb beszámolója szerint ráadásul amíg a testület nem áll fel, az új közmédia vezetői pályázata sem tud elindulni. A tervek szerint október 23-ára már állnia kellene az új közmédia vezetésének, miközben a pályázatot kiíró testület még nincs meg.

Ez már nem pusztán egy parlamenti bizottsági vita kérdése. Az időzítés az egész reform végrehajthatóságát érintheti.

A legnagyobb kérdés: ki tudja összerakni?

A történetben jelenleg három probléma találkozik.

Az első a politikai:** a kormánypárti és ellenzéki jelölések körül sem alakult ki konszenzus.

A második a szakmai: több médiaszakmai szervezet kifogásolta a civil jelöltek kiválasztásának módját, miközben a Közszolgálati Tanács szerint a saját eljárása megfelelt a törvényi előírásoknak.

A harmadik az idő: az új közmédia vezetésének felállítása már konkrét határidőkhöz kötött, miközben az azt felügyelő testület még nem alakult meg.

És itt válik igazán érdekessé a történet.

A reform ugyanis nem bukott meg. Egyelőre elakadt.

A legfrissebb, augusztus 27-i információk szerint a Művelődési Bizottság akár már a következő héten újra foglalkozhat az FKT tagjaival. A bizottság kormánypárti tagjai úgy ítélték meg, hogy a Közszolgálati Tanács nem sértett törvényt a három civil jelölt kiválasztásakor.

A következő ülés ezért döntő lehet.

Ha sikerül elfogadni a jelölteket és felállítani a testületet, a közmédia átalakítása folytatódhat.

Ha azonban újabb jelölési viták, politikai vétók vagy jogi kifogások következnek, könnyen előállhat az a helyzet, hogy a történelmi léptékűnek szánt közmédia-reform éppen a legfontosabb intézményének létrehozásánál akad el.

Egyelőre tehát nem az a kérdés, hogy megbukott-e az átalakítás.

Hanem az, hogy képes lesz-e egyáltalán elindulni.