Kiderült: ezek a nevek irányíthatják mostantól a magyar közmédiát

Az Országgyűlés művelődési bizottsága szerdán újabb fordulót vívott a Független Közmédia Testület (FKT) összeállítása körül zajló politikai csatában és a végeredmény ismerős mintát rajzolt ki: miközben a testület három civil, szakmai jelöltje egyhangú támogatással jutott át a szűrőn, a pártok által delegált tagok sorsa változatlanul a képviselői szavazatokon dőlt el, meglehetősen kiszámíthatóan.

Szerző: Kontúr Média munkatársa, (a forrás a cikk alsó részén található).

A bizottság 11 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül hagyta jóvá a Közszolgálati Tanács által javasolt három szakmai jelöltet: Bayer Judit médiajogászt, akit a testület élére is javasoltak, Sükösd Miklós médiakutatót, egyetemi docenst, valamint Kollár Árpádot, szerzői jogvédő szervezet igazgatóját. Esetükben a bizottság tagjai pártállástól függetlenül egységesen szavaztak ritka pillanat a testület körüli, hónapok óta húzódó huzavonában.

Ezzel szemben a pártdelegáltak esetében a régi törésvonal ismét megmutatkozott. A kormányzó Tisza Párt által jelölt három szakember: Szabó György, a Sanoma Media Budapest korábbi vezetője, Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének volt elnöke, jelenleg a Sajtószakszervezet elnöke, valamint Bálint Viktor médiamenedzser hét igen és négy nem szavazattal jutott át a bizottságon.

A négy nemleges voksot értelemszerűen az ellenzéki – Fidesz–KDNP–Mi Hazánk-oldalhoz köthető képviselők adták le.

Az ellenzéki oldal jelöltjei viszont mindannyian elbuktak: Siklósi Beatrix (Fidesz), Martí Zoltán (KDNP) és Moys Zoltán (Mi Hazánk) egyaránt mindössze négy igen szavazatot kapott, vagyis a kormánypárti többség egyiküket sem támogatta. A history ismétli önmagát: augusztus végén már egyszer bukásra állt a testület felállítása, miután a jelöltállítás körül heteken át tartó huzavona zajlott a bizottságban.

Miért számít az FKT?

A Független Közmédia Testület a médiatörvény alapján jött létre azzal a céllal, hogy felügyelje a közmédia működését és gazdálkodását, illetve hogy kiírja és elbírálja a közmédia vezérigazgatói pályázatait vagyis érdemi ráhatása lenne arra, ki irányíthatja a következő években az állami médiabirodalmat. A testület elvben három kormánypárti, három ellenzéki és három szakmai–civil tagból állna össze, de a szabályozás szerint már hat fővel is megalakulhat és munkához láthat.

A Tisza Párt frakcióvezetője, Bujdosó Andrea a jelölések bejelentésekor hangsúlyozta: „nem politikai delegáltakat szeretnénk látni ezekben a testületekben, hanem felkészült szakembereket" ez a törekvés a szerdai szavazáson részben meg is valósult, hiszen a kormánypárt saját jelöltjei is elsősorban szakmai múlttal rendelkező, médiaipari tapasztalattal bíró személyek, nem pártkatonák.

Mi jön most?

A bizottsági jóváhagyás önmagában még nem elég: a testület tényleges felállásához az Országgyűlésnek plenáris ülésen is meg kell szavaznia a jelölteket. Miután a hat, bizottság által támogatott tag a három szakmai és a három Tisza-jelölt együtt is elegendő lenne a törvényes minimumhoz, elvben megalakulhat az FKT az ellenzéki delegáltak nélkül is, ám ez politikailag aligha számítana lezárt ügynek: a Fidesz–KDNP–Mi Hazánk-oldal minden bizonnyal legitimációs kérdést csinál majd abból, hogy az általuk delegált jelöltek ismételten kimaradtak a testületből.

A közmédia irányítása körüli csatározás így egyelőre nem ért véget csak újabb fejezetéhez érkezett.

Forrás:

-MTI

-Media1

-Telex