Irán nem enged, Trump már készíti fel a drágább benzinre az amerikaiakat

Egyre távolabb kerül a béke a Közel-Keleten. Irán továbbra is ellenőrzése alatt tartja a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalát, miközben Donald Trump már arra figyelmezteti az amerikaiakat, hogy a háború miatt tartósan magasabb üzemanyagárakra kell számítaniuk. Közben a Hormuzi-szoroson szinte teljesen leállt a hajóforgalom, és újabb támadásokról érkeznek hírek.

Cikk szerzője: Kontúr Média munkatársa. (A forrás megjelölés a cikk alsó részén található)

A helyzet napról napra súlyosabbnak tűnik. A béketárgyalások nem haladnak, az olajszállító hajók forgalma gyakorlatilag leállt, Irán pedig egyértelművé tette: egyelőre nem kész feladni az ellenőrzést a Hormuzi-szoros felett.

Kazem Gharibabadi iráni külügyminiszter-helyettes szombaton az X-en azt írta, hogy a szorost „csak Irán parancsára” nyitják meg vagy zárják le. Szerinte amíg az Egyesült Államok nem fogadja el a vereség valóságát, és nem hagy fel azzal, amit Teherán fantáziálásnak nevez, Irán folytatni fogja a blokád érvényesítését.

Gharibabadi később még keményebben fogalmazott:

„A Hormuzi-szorost nem lehet egyetlen Twitter-bejegyzéssel vagy repülőgép-hordozóval elfoglalni, sem egy utasítás kiadásával, sem egy választási beszéd megtartásával.”

A kijelentés jól mutatja, mennyire távol kerültek egymástól a felek.

Miért ennyire fontos a Hormuzi-szoros?

A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb energiaútvonala. A háború előtt a világ olajforgalmának mintegy egyötödehaladt keresztül rajta.

Ha ezen az útvonalon tartósan akadályozzák a hajóforgalmat, annak következményei nem állnak meg a Közel-Keleten. Az olaj világpiaci ára emelkedhet, ami idővel a benzin, a szállítás és számos más termék árában is megjelenhet.

Ennek már most vannak jelei az Egyesült Államokban.

Az American Automobile Association adatai szerint pénteken az amerikai benzin átlagára gallononként 4,08 dollár körül alakult, ami egy év alatt 29 százalékos emelkedést jelent.

Ez különösen kellemetlen helyzet Donald Trump számára. Az amerikai elnök ugyanis korábban éppen az energiaköltségek csökkentését ígérte.

Most viszont már arra kéri az amerikaiakat, hogy fogadják el a magasabb árakat.

Egy pénteki, New York állambeli Garden Cityben tartott politikai rendezvényen Trump arról beszélt, hogy megéri „egy egészen kicsivel többet” fizetni a benzinért annak érdekében, hogy egy „nagyon gonosz ország” ne rendelkezhessen nukleáris fegyverrel.

Trump ugyanakkor ismét rendkívül kemény kijelentést tett Iránnal kapcsolatban.

„Miután befejezzük Irán legyőzését... hamarosan be fogom jelenteni, hogy a Hormuzi-szoros az Egyesült Államok területe” – mondta.

Közben szinte eltűntek a hajók

A számok alapján a helyzet valóban drámai.

A hajóforgalmat követő Kpler elemzése szerint pénteken mindössze két hajó haladt át a Hormuzi-szoroson, és egyiknél sem volt látható nyersolajszállítmány.

Lehetséges, hogy egyes hajók kikapcsolt transzponderekkel haladnak át, ezért nem jelennek meg a nyilvános hajókövető rendszerekben. A forgalom azonban így is töredéke a háború előttinek.

Korábban naponta több mint 130 hajó haladt át a szoroson.

Most pedig már azok a hajók is komoly veszélyt vállalnak, amelyek iráni engedély nélkül próbálnak átkelni. A Reuters beszámolója szerint ilyen esetben rakéta- vagy dróntámadás veszélyével kell számolni.

Az Egyesült Arab Emírségek pénteken azt állította, hogy Irán megtámadott egy, az Abu Dhabi National Oil Company, vagyis az ADNOC által üzemeltetett hajót. Az emirátusi állami hírügynökség szerint ez már a harmadik, ADNOC-hoz kapcsolódó hajót érintő incidens volt.

A brit United Kingdom Maritime Trade Operations központ közben arról számolt be, hogy egy ömlesztettáru-szállító hajó hajótestét egy ismeretlen lövedék találta el a szorosban. Egyelőre nem volt egyértelmű, hogy ugyanarról az incidensről van-e szó.

Irán sem ússza meg következmények nélkül

Bár Teherán egyelőre határozottan kommunikál, az országban is érzékelhető a konfliktus gazdasági ára.Maszúd Pezeskian iráni elnök az állami televízióban a magas inflációért az Egyesült Államok iráni kikötőket érintő blokádját és az iráni olajexporttal szembeni szankciókat okolta.

Abbas Araqchi iráni külügyminiszter pedig azt közölte, hogy Irán még nem döntött arról, hogy újrakezdi-e a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal.

A háború lezárására irányuló korábbi diplomáciai próbálkozások egyelőre nem hoztak áttörést.

Araqchi szerint ráadásul félrevezető lenne egyszerűen tűzszünetről beszélni.

„Eleve nem volt tűzszünetünk, amelynek meghosszabbítását most szeretnénk. Ami volt, az a háború vége volt, most pedig egy új helyzet alakult ki.”

Ez a mondat jól érzékelteti, mennyire bizonytalan jelenleg a helyzet.

Washington újabb szankciókat ígér

Donald Trump és Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter közben további pénzügyi nyomást helyezne Iránra.

Bessent csütörtökön a Newsmaxnak azt mondta, hogy a következő héten újabb, Irán elleni intézkedéseket jelentenek be.

Teherán a Hormuzi-szoros hajóforgalmának ellenőrzését blokádnak nevezi. Washington ugyanezt a kifejezést használja arra a fenyegetésére, amely szerint fellép az iráni kikötőket elhagyó hajókkal szemben.

Trump szerint az Egyesült Államok tevékenysége nemcsak saját érdekeit szolgálja.

„Amit teszünk, az hatalmas szolgálatot jelent az egész világ számára, nem csak saját magunknak... és valóban nagyszerű munkát végzünk” – mondta.

A nyersolaj ára közben tovább emelkedett. A Brent olaj ára a héten várhatóan 6 százalékkal, az amerikai West Texas Intermediate, vagyis WTI ára pedig 5,4 százalékkal emelkedik.

A háború már nem csak Iránról és Izraelről szól

A konfliktus egyre inkább regionális háború képét ölti.

Jemenben az Irán által támogatott húszik újabb támadásai miatt ismét felerősödtek azok az aggodalmak, hogy a harcok további országokat és térségeket is magukkal ránthatnak.

Jemen nemzetközileg elismert kormánya szerint a húszik pénteken hat ballisztikus rakétát lőttek ki a Vörös-tenger partján található Mocha kikötője ellen. A támadásban négy civil meghalt.

Közben a júniusban még remélt megállapodás, amely véget vethetett volna a háborúnak, gyakorlatilag összeomlott.

És miközben a diplomaták egyelőre nem találnak kiutat, a Hormuzi-szorosban egyre kevesebb hajó mozog, az olaj ára emelkedik, az amerikai autósok pedig már a pénztárcájukon is érzik a konfliktus hatását.

A következő napok egyik legfontosabb kérdése ezért az lesz, hogy Irán meddig képes fenntartani a Hormuzi-szoros ellenőrzését, és Washington meddig hajlandó elmenni azért, hogy ezt megtörje.

Mert ha a szoros tartósan zárva marad, annak következményeit nemcsak Teheránban és Washingtonban fogják érezni. A világ másik felén is megjelenhetnek – egyre magasabb olajárakban, drágább benzinben és növekvő inflációban.

Forrás: Kazem Gharibabadi X bejegyzése, Donald Trump Truth Social bejegyzése