„Ha már annyiszor csődbe ment volna Budapest" – Magyar Péter beszólt Karácsonynak
„Ha már annyiszor csődbe ment volna a főváros, mint ahányszor meghallgattuk, akkor már nagyon nagy baj lenne."
Ezt a mondatot Magyar Péter mondta péntek reggel, a kormányzati sajtótájékoztatón. Gúnyos, lekicsinylő, és pontosan arra a rutinná vált fordulatra reflektál, amellyel a főváros évek óta a csődközeli helyzetét emlegeti. Csakhogy ezúttal a számok nem a miniszterelnököt igazolják.
Szerző: Ferencz Levente, a Kontúr Média munkatársa. (2026. szeptember 19.)
Ami a naptárban áll
Október közepén Budapestnek 86 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellene befizetnie. Erre nincs fedezet. Ez nem vélemény, hanem a főváros saját közlése.
Kiss Ambrus, a főpolgármesteri hivatal vezetője a napokban tartott háttérbeszélgetésen ennél is konkrétabb volt: október elején nagyjából 3,5 milliárd forint marad a bérek kifizetésére, azután a város bérleti díjakból és egyéb, esetleges bevételekből élne, ami nyilvánvalóan kevés.
A szeptember 16-i adóbevételt a folyószámlahitel visszafizetésére fordították, így ez a forrás az év hátralévő részére elapadt. A BKK 45 milliárdot kap egy márciusi forgóeszközhitel rendezésére.
A tervezett 318 milliárdos iparűzésiadó-bevételből eddig 294 milliárd érkezett meg, és az őszi adóelőlegként befolyt mintegy 118 milliárd a meglévő tartozások rendezése után elfogy.
Szeptember 17-én ezért a főváros bevezette a teljes fékezést: kiadási stop, létszámstop, beruházási stop, az intézményeknél 20 millió forintos költési plafon. A cél ennyi volt: hogy októberben még ki lehessen fizetni a béreket. A novemberiek már a kormánnyal kötendő megállapodáson múlnak.
A vád: jutalmak a csőd közepén
Magyar Péter érve nem a számok tagadása, hanem a gazdálkodás minősítése. Szerinte pénzügyi dokumentumok mutatják, hogy a főváros személyi kiadásai és jutalmakra fordított költségei 30–40 százalékkal emelkedtek a korábbi évekhez képest. Magyarul: aki hetente csődöt emleget, az ne a bérezésen lazítson.
A főváros erre a konkrét számra egyelőre nem adott részletes választ. Kiss Ambrus annyit mondott, hogy a tárgyalások tartalmát nem részletezi, mert azzal a megállapodást veszélyeztetné.
A mondat, ami átrakja a felelősséget
Budapest érvelésének a lényege egyetlen mondatban áll: „Valakinek működtetnie kell a fővárosi közszolgáltatásokat." Ha a város nem tudja finanszírozni, akkor Kiss Ambrus szerint „az államra marad".
Ez nem panasz, hanem tárgyalási pozíció. És egyben fenyegetés is: ha a BKV, a hulladékszállítás vagy a közvilágítás megáll, azt nem a főpolgármesternek, hanem a kormánynak kell megoldania. Karácsony Gergely korábban a szolidaritási hozzájárulást egyenesen törvénytelennek nevezte, és jelezte, hogy szükség esetén a Magyar-kormányt is beperli a főváros.
Ugyanaz a vita, más kormánnyal
Itt van a történet legbeszédesebb rétege. Ez a konfliktus nem most kezdődött Karácsony az Orbán-kormánnyal is ugyanezt a harcot vívta, ugyanezen a jogcímen, ugyanezekkel az érvekkel. A kormány személyzete kicserélődött, a vita szerkezete nem.
A különbség annyi, hogy míg korábban ez egy politikai frontvonal volt két tábor között, most két olyan szereplő áll egymással szemben, akiket a közvélemény jó ideig ugyanahhoz az oldalhoz sorolt. Ez magyarázza a hangnem élességét: a családon belüli vita mindig hangosabb.
Ki mondja meg, mekkora a lyuk?
A tárgyalások legszűkebb keresztmetszete egyébként nem is a pénz, hanem a diagnózis. A kormány és a főváros abban egyetért, hogy a likviditási helyzet nehéz abban viszont nem, hogy pontosan mekkora a hiány. Márpedig amíg nincs közös szám, addig nincs miről megállapodni: egy 86 milliárdos tételt nem lehet úgy rendezni, hogy a két fél két különböző mérleget tesz az asztalra.
Ami jövő héten történik
A kormány oldaláról Kármán András pénzügyminiszter és Vitézy Dávid tárgyalt Karácsony Gergellyel és Kiss Ambrussal. Abban egyetértenek, hogy a likviditási helyzet nehéz – abban nem, hogy mekkora valójában a hiány.
Vitézy szakértői egyeztetéseket ígért, és „fenntartható intézményi és finanszírozási megoldást". A gyakorlati lépés pedig jövő héten jön: a parlament a Fővárosi Közfejlesztési Tanács létrehozásáról szavaz, amely hivatalos egyeztetőfórumot adna a főváros és a kormány között.
Ami biztos, hogy egy tanács nem fizet ki 86 milliárdot. Az október közepi határidőig nagyjából négy hét van, és a fővárosnak jelenleg 3,5 milliárdja.
Forrás:
Magyar Hírlap – https://magyarhirlap.hu/belfold/20260730-karacsony-gergely-a-szolidaritasi-hozzajarulas-torvenytelen
Magyar Hang – https://hang.hu/belfold/karacsony-gergely-a-magyar-kormanyt-is-beperli-a-fovaros-ha-kell-192073
