Gyanúsítottat fogtak az Északi Áramlat-robbantásának ügyében

Négy évvel az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása után újabb fontos lépés történt a nyomozásban.

Cikk szerzője: Kontúr Média munkatársa. (A forrás megjelölés a cikk alsó részén található)

A német hatóságok szerint Horvátországban, Pulában elfogtak egy ukrán állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett a 2022-es szabotázsakcióban. A férfit Vladimir Z. néven említik a német hatóságok, és a nyomozók szerint képzett búvárként közvetlenül részt vehetett a robbanóanyagok elhelyezésében.

A német ügyészség szerint a férfi ahhoz a csoporthoz tartozott, amely a dániai Bornholm-sziget közelében, a Balti-tenger mélyén helyezhette el a robbanószerkezeteket az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékein.

Az elfogás egy európai letartóztatási parancs alapján történt, Németország pedig már kezdeményezte a kiadatását.

De van egy érdekes csavar

A most elfogott férfi nem ismeretlen a nyomozók előtt.

Az AP szerint ugyanarról a Volodimir Zsuravljovról lehet szó, akit tavaly Lengyelországban már elfogtak. A lengyel bíróság azonban akkor nem engedélyezte a kiadatását Németországnak, így szabadon távozhatott. Most viszont Horvátországban újra őrizetbe vették.

Itt kezd igazán összeállni a történet.

A német nyomozók szerint nem egy magányos akcióról lehetett szó. A vizsgálat egy többtagú ukrán csoportra összpontosít, amelynek élén a korábbi ukrán katonatiszt, Serhii K. állhatott. Ellene Németországban már vádat is emeltek.

A német ügyészség állítása szerint K. koordinálta a műveletet, a csoport pedig egy Andromeda nevű vitorlásról hajthatta végre az akciót. A robbanóanyagokat a feltételezések szerint a tengerfenéken, mintegy 80 méteres mélységben helyezték el.

Egyre komolyabbak a német vádak

A német ügyészség júliusban már nem egyszerűen egy feltételezett szabotázsról beszélt: Serhii K. ellen többek között robbantás, infrastruktúra megsemmisítése és háborús bűncselekmény miatt emeltek vádat. A német nyomozók szerint a támadásban részt vevő csoport ukrán állami szervek megbízásából dolgozhatott.

Ez az ügy politikailag is rendkívül kényes.

Ukrajna ugyanis továbbra is tagadja, hogy állami szinten köze lett volna a robbantásokhoz. Az ukrán főügyészség korábban azt közölte, hogy saját vizsgálataik során nem találtak bizonyítékot arra, hogy az ukrán állam állt volna a támadás mögött.

Vagyis jelenleg két nagyon eltérő állítás áll egymással szemben: a német nyomozók szerint ukrán szereplők és akár ukrán állami szervek is érintettek lehettek, Kijev viszont ezt határozottan visszautasítja.

Mi történt 2022 szeptemberében?

Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeit 2022. szeptember 26-án több robbanás rongálta meg a Balti-tenger alatt, Bornholm közelében.

A vezetékek kulcsfontosságúak voltak az orosz gáz Európába történő szállításában, bár a támadás idején a Nord Stream 1 szállítása már szünetelt, a Nord Stream 2 pedig még nem állt kereskedelmi forgalomban. A robbanások gyakorlatilag használhatatlanná tették a rendszert.

Azóta rengeteg találgatás látott napvilágot arról, ki állhatott a támadás mögött. Oroszország és a nyugati országok egyaránt szabotázsként kezelték az esetet, de hosszú ideig nem volt nyilvánosan ismert, bizonyítható felelős.

Most azonban a német nyomozás egyre közelebb kerülhet ahhoz, hogy ne csak a végrehajtókat, hanem a teljes művelet hátterét is feltárja.

És talán ez a legfontosabb kérdés:

Ha valóban egy ukrán csoport hajtotta végre az akciót, ki adta nekik a parancsot – és meddig vezetnek majd a nyomozók, ha eljutnak a megrendelőig?

Egyelőre nincs jogerős bírósági döntés arról, hogy pontosan ki szervezte vagy rendelte el a robbantásokat. A német eljárás azonban most új szakaszba lépett.

Források: Reuters, AP, ARD/Tagesschau, ZDF, DIE ZEIT, DW.