Fejetlenség az NVVH-nál: újonnan Unger Annát jelölte a bizottság
Újabb fordulat a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének kiválasztásában: az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága csütörtökön Unger Anna Rózát jelölte a hivatal elnöki posztjára. A végső szót azonban pénteken a parlament mondja ki. A folyamat az elmúlt napokban több váratlan fordulatot is hozott.
Cikket szerezte: Kontúr Média munkatársa (a forrás a cikk alsó részén található).
Úgy tűnik, célegyenesbe ért a Tisza-kormány egyik legnagyobb politikai vállalásának számító Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének kiválasztása. Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága csütörtökön döntött arról, kit javasol az új hivatal élére. A bizottság Unger Anna Rózát jelölte az elnöki tisztségre – a végső döntés azonban még hátravan, arról pénteken szavazhat az Országgyűlés.
A döntés egy meglehetősen fordulatos kiválasztási folyamat végére érkezett. Az NVVH elnöki posztjára eredetileg 96 pályázat érkezett, amelyek közül az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság pontozásos rendszerben választotta ki a három legtöbb pontot elérő pályázót. Ők Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Unger Anna Róza politológus és Jancsics Dávid szociológus, korrupciókutató voltak.
A helyzet azonban gyorsan megváltozott. Jancsics Dávid visszalépett, mondván, hogy megítélése szerint a hivatal első vezetőjének inkább ügyészi vagy nyomozói háttérrel rendelkező személynek kellene lennie. Ezzel párhuzamosan a Tisza-frakció Sárvári Nicholast is meghallgatásra javasolta.
Sárvári személye külön érdekességet jelentett a folyamatban. A Tisza-frakció hétfői kommunikációja alapján elsőre úgy tűnhetett, hogy saját jelöltet állított az NVVH élére, később azonban a frakció pontosította korábbi közleményét. A 24.hu beszámolója szerint azt közölték: Sárvári nem a Tisza „jelöltje” volt, hanem a frakció a szabályok alapján kezdeményezte a negyedik legtöbb pontot szerző pályázó meghallgatását.
Ki az Unger Anna, akire most komoly felelősség várhat?
Unger Anna Róza politológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi docense. Kutatási területei között szerepelnek a politikai rendszerek, a választások, a demokratikus intézmények és a demokratikus átmenetek. Az elmúlt években a nyilvánosságban is rendszeresen megszólalt politikai és közéleti kérdésekben.
A keddi bizottsági meghallgatáson Unger világosan beszélt arról, milyen szerepet szánna a hivatalnak. Szerinte az NVVH feladata nem pusztán egy-egy korrupciós ügy felderítése lenne, hanem annak feltárása is, hogyan működött az a rendszer, amely lehetővé tette a közvagyonnal kapcsolatos visszaéléseket.
Unger a meghallgatáson arról is beszélt, hogy a hivatal működése köré egyfajta „morális falat” kellene felhúzni annak érdekében, hogy politikai szereplők ne tudjanak beavatkozni a munkájába. Az Indexnek pedig három olyan feltételt is megnevezett, amelyek teljesülése nélkül nem vállalná el, illetve nem tartaná meg a tisztséget.
Az egyik ilyen feltétel az éves beszámoló elfogadása lenne. Emellett Unger szerint problémát jelentene, ha a hivatal nem kapná meg a működéséhez szükséges költségvetési támogatást, illetve akkor is kész lenne távozni, ha olyan politikai vagy személyes támadás érné, amely ellehetetlenítené a hivatal tisztességes működését.
Nem egyszerű hivatalról van szó
Az NVVH létrehozása a Tisza választási programjának egyik kiemelt eleme. A szervezet feladata a közvagyon védelme, a jogellenesen elidegenített vagyon felkutatása és a közpénzekkel kapcsolatos súlyos visszaélések feltárása lesz. A hivatal különösen széles jogkörökkel készül működni, ami miatt már a létrehozása és vezetőjének kiválasztása is komoly politikai vitákat váltott ki.
A Fidesz-frakció nem vesz részt a vezetők kiválasztásában, mert álláspontja szerint az NVVH szabályozása több ponton alkotmányellenes. A párt emiatt az Alkotmánybírósághoz is fordul.
A bizottság tiszás elnöke, Hantosi István ugyanakkor a csütörtöki ülés elején hangsúlyozta: az NVVH feladata nem a politikai leszámolás, hanem a súlyos korrupciós ügyek feltárása, illetve annak biztosítása, hogy a közvagyonnal ne lehessen visszaélni.
Most jön a döntő nap
Unger Anna bizottsági jelölése tehát még nem jelenti azt, hogy hivatalosan is ő lesz az NVVH elnöke. A végső döntést az Országgyűlés hozza meg pénteken titkos szavazással. A parlamentnek az elnök és az elnökhelyettesek személyéről is döntenie kell. A sikeres szavazást követően a megválasztott vezetők esküt tesznek.
Ha a parlament jóváhagyja Unger jelölését, az új vezetőre rendkívül összetett feladat vár: nemcsak egy teljesen új állami intézményt kell felépítenie, hanem ki kell alakítania annak működési rendjét, szakmai apparátusát és azokat a módszereket is, amelyekkel a közvagyonnal kapcsolatos visszaéléseket vizsgálhatja.
Unger korábban arról beszélt, hogy nem szeretne nagy bejelentéseket és látványos politikai „csindarattákat”, hanem azt tartja fontosnak, hogy a munka ténylegesen elkészüljön.
A pénteki parlamenti szavazás így nem egyszerű személyi döntés lesz. Azt is megmutatja majd, milyen irányt vesz Magyarország egyik legnagyobb új korrupcióellenes intézménye. A kérdés már nem pusztán az, hogy ki ül majd az NVVH elnöki székébe, hanem az is, hogy az új hivatal valóban képes lesz-e politikai befolyástól függetlenül működni.
