Az adócsökkentés csúszott, az adóemelés novemberben jön
Van egy egyszerű teszt, amivel egy kormány szavahihetőségét mérni lehet: mi az, amit halogat, és mi az, amit azonnal megcsinál. A Tisza-kormány esetében a válasz most már megvan. Az ígért személyijövedelemadó-csökkentés 2027-re csúszott, már ha egyáltalán lesz belőle valami. A dohánytermékek jövedéki adójának emelése november elsején hatályba lép.
Szerző: Palkovics Aurél. (2026. szeptember 21.)
Amit ígértek
Érdemes felidézni, mi állt a 240 oldalas programban, mert nem homályos fogalmazásról volt szó.
A minimálbéresek szja-ja 15-ről 9 százalékra csökkent volna, havi 20 ezer forintos megtakarítással; a mediánbérig fokozatosan csökkenő kedvezménnyel. Nulla áfa a vényköteles gyógyszerekre. Ötszázalékos kulcs a tűzifára és az „egészséges élelmiszerekre". A kata széles körű visszaállítása.
És volt két kifejezett vállalás, amelyekre most külön érdemes figyelni: nem emelnek a béreket terhelő adókon, és nem változtatnak adószabályokon év közben, mert az kiszámíthatatlanná teszi a vállalkozások működését.
Amit kaptunk
A mérleg vegyes. A gyógyszerek áfamentessége szeptember 1-jétől él, költsége 2 milliárd. A tűzifa kulcsa szeptember 15-től 27-ről 5 százalékra csökkent, ez 21 milliárdos tétel.
Ezzel szemben: az szja-csökkentés 2027-re tolódott a pénzügyminiszter eredetileg januárt mondott, becsült költsége 300 milliárd lett volna. A kata visszavezetése szintén 2027, és nem az eredeti formájában. Az egészséges élelmiszerek áfacsökkentése pedig egyelőre sehol: a minisztérium szerint erről csak „a költségvetés stabilizálása után lehet felelős döntést hozni".
Vagyis a 23 milliárdos kedvezmények megvalósultak, a 300 milliárdos elmaradt.
És közben jött a 90 milliárd
A dohányadó-emelést szeptember 15-én szavazta meg a parlament, és november 1-jétől él. A cigaretta minimumadója 26,9 százalékkal, a hevítéses termékeké 25, az eldobható e-cigiké 25-26,6 százalékkal emelkedik. A boltokban ez 5-10 százalékos drágulást jelent.
A várt bevétel évi 90 milliárd forint nagyjából négyszerese annak, amit a megvalósult áfacsökkentések összesen érnek.
És itt van az első kellemetlen kérdés: ez év közbeni adóváltoztatás. Pontosan az, amiről a program azt írta, hogy nem lesz.
A 36 éves trükk
A kormány indoklása szerint a bevétel az egészségügyet finanszírozza majd, és az érvelés önmagában nem alaptalan. Magyarországon naponta több mint ötvenen halnak meg dohányzással összefüggő betegségben, a dohányzás egészségügyi költsége pedig 2025-ben nagyjából 1477 milliárd forint volt, szemben a 775 milliárdnyi jövedéki- és áfabevétellel.
Csakhogy a Népszava nem éppen kormányellenes lap felhívta a figyelmet arra, hogy ez a fajta indoklás mindig ugyanúgy hangzik el. Ahogy fogalmaztak: az elmúlt 36 évben minden pénzügyminiszter az egészségügy támogatásával indokolta a jövedéki adó emelését, pedig mindegyik tudta, hogy ezzel nem mond igazat.
Az ok egyszerű: az adóbevételek nincsenek célhoz kötve. Attól, hogy egy kormány azt mondja, ez a pénz az egészségügyé, még egyetlen forinttal sem jut több oda ahhoz külön költségvetési döntés kell.
És van egy árulkodó adat: az idei 15 milliárdos rész teljes egészében a dízeltámogatásra megy el. Nem kórházra, nem bérre. Üzemanyag-támogatásra.
A procedúra
A beterjesztés módja is beszédes. Az adóemelésről nem volt előzetes egyeztetés vagy kommunikáció, a paragrafust a beszámolók szerint az utolsó pillanatban csapták hozzá a dízeltámogatásról szóló javaslathoz. Arra sincs érdemi magyarázat, miért éppen november elseje a fordulónap.
Ez az a technika, amelyet ez a kormánytöbbség ellenzékben évekig jogosan bírált.
Amit a védelmükre fel lehet hozni
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kormány nem üres kézzel áll. Az emelés differenciált: az ártalomcsökkentőnek tartott termékeket a nikotinpótlókat, az e-cigaretta-folyadékot lényegesen kisebb, 8 százalék körüli emelés érinti, miközben a hevítéses és eldobható termékek kapják a legnagyobb ütést. Ez egészségpolitikai logika, nem puszta bevételszerzés.
Az örökölt költségvetési helyzet sem elhanyagolható: a hiány és az adósság tényleg szorít, és egy kormány sem tud egyszerre 300 milliárdot kiengedni és stabilizálni. A kérdés nem is az, hogy kellett-e pénzt találni. Hanem hogy miért éppen itt találták meg és miért pont az ígért könnyítés csúszott.
Kit sújt valójában?
A fogyasztási adók természetüknél fogva a kisebb keresetűeket terhelik aránytalanul a dohányzás pedig Magyarországon az alacsonyabb jövedelmű csoportokban elterjedtebb.
Vagyis ugyanaz a réteg fizeti most a 90 milliárdot, amelyiknek a 20 ezer forintos havi szja-kedvezményt ígérték és amelyiknek erre még legalább egy évet kell várnia.
Lehet, hogy a dohányadó emelése egészségpolitikailag védhető döntés. Az viszont nehezen magyarázható, hogy miért ez lett az első, ami azonnal hatályba lép, miközben a választóknak ígért könnyítés a következő ciklusra csúszott.
