Alkotmányos patthelyzet: Baka András és Magyar Péter feszültek egymásnak

2 days ago

3 min read

Magyarországnak jelenleg nincs legfőbb ügyésze. És egyelőre semmi nem mondja meg, mikor lesz.

Kedd reggel a Tisza-frakció egyhangúlag elutasította Szathmáry Zoltánt, akit Baka András köztársasági elnök jelölt a posztra. Magyar Péter és Bujdosó Andrea frakcióvezető közös Facebook-posztban jelentette be: „Tisztelettel kérjük, hogy állítson új jelöltet, hogy mielőbb megválasztható legyen az új legfőbb ügyész."

Csakhogy az államfő nem áll félre.

Szerző: Palkovics Aurél. (2026 szeptember 22.)

A testvér, aki mindent megváltoztatott

Hétfőn még úgy tűnt, indoklás nélküli politikai vétóról van szó. Mára kiderült az ok, és ez komoly.

Szathmáry Zoltán testvére az Alkotmányvédelmi Hivatal főosztályvezetőjeként érintett az aranykonvoj-ügyben. A Telex szerint a múlt héten hétrendbeli közokirat-hamisítással gyanúsították meg; a lap szerint a X. kerületi kapitányságon az előállított ukránok beutazási és tartózkodási tilalmát intézte.

Fontos fenntartás: a Központi Nyomozó Főügyészség ezt az információt egyelőre nem erősítette meg.

Ez tehát nem szeszély. Egy legfőbb ügyészi jelölt, akinek a testvére épp egy kiemelt ügyben gyanúsított, ez valóban nehezen védhető pozíció. A Telex megfogalmazásában: politikailag vállalhatatlan.

Az elnök, aki nem hátrál

Itt keményedik meg a helyzet. A Sándor-palota egyetlen mondatban reagált: „A Sándor-palota nem kommentálja a híradást, mindazonáltal a köztársasági elnök úr fenntartja, amit a Parlamentben elmondott."

Vagyis Baka kitart a jelöltje mellett.

Az államfő a parlamenti beszédében egyébként külön kiemelte, hogy szándékosan nem egyeztetett előzetesen a pártokkal Sólyom László precedensét követve, hanem az igazságszolgáltatás képviselőivel konzultált. Ez elvi álláspont volt a jelölés függetlenségéről.

És most pontosan ez az elvi álláspont került szembe a frakcióval, amelyik hat hete őt magát megválasztotta.

Amiben nincs szabály (avagy az alkotmányos patthelyzet)

Az alaptörvény erre a helyzetre nincs felkészülve. Nem szab határidőt arra, hogy az államfőnek egy sikertelen jelölés után mikor kell újat állítania.

1990 óta egyetlen precedens van: 2006-ban a parlament elutasította Sólyom László jelöltjét. Az akkori államfő három hónappal később nyújtott be újat, akit aztán nagyobb többséggel meg is választottak.

Három hónap. Ennyi ideig húzódhat ez elvileg most is, és senki nem kényszerítheti az elnököt gyorsabb döntésre.

Addig Lajtár István gyakorolja helyettesként a legfőbb ügyészi jogköröket korlátozott hatáskörrel. Vagyis az ügyészség élén átmeneti állapot van, miközben épp az ügyészségi reform lenne a kormányprogram egyik sarokköve.

„Baka András első szuverenitási tesztje"

Ez a pillanat hamarabb érkezett meg, mint bárki várta.

A csapda kétirányú. Ha az elnök visszavonja a jelölést, azzal beismeri, hogy a Sándor-palota döntései a kormányfői jóváhagyáson múlnak az autonómiája pedig ezzel sérül. Ha kitart, nyílt konfliktusba kerül azzal a politikai erővel, amely a hivatalába emelte.

Jelenleg a második utat választotta.

A mélyebb kérdés

Baka András hétfőn a parlamentben azt mondta, hogy az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott, és hogy a bizalmatlanság egyik oka a szervezet tagjainak politikai kötődése. A Fidesz bojkottálta a beszédét.

Huszonnégy órával később a saját oldala buktatta meg a jelöltjét.

Az irónia nyilvánvaló, de a kérdés ennél komolyabb: ki dönt valójában arról, ki áll az ügyészség élén? Az alaptörvény szerint az elnök javasol, a parlament választ. A gyakorlatban most az történt, hogy a kormányfő nyilvánosan visszaküldte a javaslatot a feladónak.

Lehet, hogy az indok jogos. Az aranykonvoj-szál valóban súlyos. De a precedens, ami így születik, az túlmutat egy személyen: azt mondja ki, hogy a köztársasági elnök jelölési joga addig terjed, ameddig a kormánypárti frakció engedi.

És a következő jelöltet már ennek a tudatában kell kiválasztania.

(...Veszélyben a jogállam?)