70% mínuszban? Kiderült, mekkora bajban vannak az önkormányzatok
Miközben Budapest idén közel 98 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizet, a HÉTFA friss elemzése szerint a magyar önkormányzatok közel 70 százaléka költségvetési hiánnyal küzd. A probléma azonban nem feltétlenül Budapesté. A kutatók szerint a vidéki települések jelentős része is egyre szűkebb mozgástérrel gazdálkodik.
Szerző: Kontúr Média munkatársa, (a forrás a cikk alsó részén található).
Van egy szám, amely könnyen elveszhet a napi politikai csatározások között.
Hetven százalék.
A HÉTFA Kutatóintézet friss elemzése szerint nagyjából tíz magyar önkormányzatból hét költségvetési hiánnyal küzd. A kutatók szerint a helyzet mögött nem egyetlen rossz döntés vagy egyetlen év problémája áll: hosszabb ideje szűkül a települések pénzügyi mozgástere.
És miközben az önkormányzatoknak egyre több feladattal és növekvő költségekkel kell megbirkózniuk, a bevételi oldalon sem feltétlenül kapnak akkora segítséget, mint amekkorára szükségük lenne.
A HÉTFA elemzése többek között a normatív támogatások reálértékének csökkenését és a szolidaritási hozzájárulás rendszerét emeli ki. A kutatók szerint ezek a folyamatok tartósan szűkítik a települések lehetőségeit.
Budapest fizet, a vidék pedig túlél?
A főváros helyzete különösen látványos.
Budapest 2026-ban nagyságrendileg 98 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással számol. A hozzájárulás nem egy önkéntes befizetés: jogszabály alapján meghatározott kötelezettségről van szó, amelynek konkrét önkormányzatonkénti összegeit a pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza.
A rendszer alapgondolata egyszerű: a nagyobb adóerővel rendelkező települések járuljanak hozzá a gyengébb helyzetű önkormányzatok finanszírozásához.
Papíron ez könnyen védhető.
A gyakorlatban azonban már sokkal több a kérdőjel. Mi történik akkor, ha a befizető önkormányzat maga is úgy érzi, hogy egyre nehezebben tudja finanszírozni a saját feladatait?
És mi történik akkor, ha nemcsak Budapest, hanem vidéki nagyvárosok és kisebb települések is azt mondják: egyszerűen nincs miből tovább gazdálkodni?
Nem Budapest problémája lehet
Talán éppen ez a HÉTFA elemzésének legfontosabb üzenete.
Az önkormányzati finanszírozás problémája nem feltétlenül egy Budapest–kormány konfliktus.
Ha a forráshiány valóban rendszerszintű, akkor annak hatása elérhet egy több tízezer lakosú megyei jogú várost ugyanúgy, mint egy néhány ezer fős települést.
És ez már nem pusztán politikai kérdés.
Ez arról szól, hogy lesz-e pénz utakra, óvodákra, közvilágításra, intézményekre, szociális ellátásra és a települések mindennapi működésére.
A probléma közben nem új. A HÉTFA elemzése szerint az önkormányzatok finanszírozási nehézségei hosszabb folyamat eredményei, amelyekben több kormányzati ciklus döntései is szerepet játszottak.
A rendszer valódi kérdése
A vita ezért nem merülhet ki abban, hogy „adjunk több pénzt az önkormányzatoknak”.
Mert honnan jöjjön a pluszforrás?
És cserébe milyen feladatokat, milyen felelősséget és milyen gazdálkodási szabályokat kapjanak a települések?
A 2026-os szabályozás ráadásul maga is változott: a jogalkotó módosította a szolidaritási hozzájárulás és az önkormányzatok közötti forráselosztás egyes szabályait.
A kérdés tehát sokkal nagyobb annál, mint hogy Budapestnek fáj-e a 98 milliárd.
Az a kérdés, hogy működőképes-e még az a finanszírozási rendszer, amelyben az önkormányzatoknak egyre több feladatot kell ellátniuk, miközben a saját mozgásterük beszűkül.
Ha a HÉTFA által jelzett közel 70 százalékos arány valóban tartós állapotot tükröz, akkor az már nem néhány problémás önkormányzat története.
Hanem egy egész rendszeré.
És az ősz egyik legfontosabb politikai kérdése éppen az lehet: ki fizeti meg annak az árát, ha a magyar településeknek már nincs miből működniük?
Budapest 98 milliárdja csak a leglátványosabb szám. Lehet, hogy a valódi történet nem Budapestről szól.
Hanem arról a több száz magyar településről, amelynek csendben fogy el a mozgástere.
Források
HÉTFA Kutatóintézet elemzése, amelyet a Portfolio ismertetett
Nemzeti Jogszabálytár – 49/2025. (XII. 23.) NGM rendelet,
Magyarország 2026. évi központi költségvetése
2026. évi XIV. törvény
2026. évi XLIII. törvény
