29 állam perelte be a Metát, mert állításuk szerint a Facebook függőséget okoz

Szerdán kezdődik Kaliforniában az a per, amely komoly fordulópontot jelenthet a Meta számára. A vállalatnak 29 amerikai állammal kell szembenéznie egy olyan ügyben, amelyben azzal vádolják, hogy a Facebookot és az Instagramot szándékosan úgy alakította ki, hogy azok függőséget okozzanak a gyermekek és fiatalok körében.

Cikk szerzője: Kontúr Média munkatársa. (A forrás megjelölés a cikk alsó részén található)

Az Oaklandben zajló tárgyalás várhatóan hét hétig tart. A középpontban Colorado, Kentucky, Kalifornia és New Jersey azon állításai állnak, hogy a Meta tudatosan olyan funkciókat és algoritmusokat fejlesztett, amelyek arra ösztönzik a fiatalokat, hogy minél tovább használják a platformokat. Az államok szerint a vállalat közben félrevezetően kommunikált a szolgáltatások biztonságáról is.

A per jelentőségét tovább növeli, hogy az államok nemcsak pénzügyi kártérítést követelnek. Azt is szeretnék elérni, hogy a bíróság kötelezze a Metát platformjai működésének átalakítására. Többek között életkori korlátozásokat, szigorúbb időkorlátokat, a végtelen görgetés és bizonyos értesítések megszüntetését, valamint a tartalomajánló algoritmusok módosítását szeretnék elérni.

A cél az lenne, hogy az algoritmusok ne elsősorban a felhasználók figyelmének és aktivitásának maximalizálására törekedjenek, hanem nagyobb hangsúlyt kapjon a fiatalok jóléte és biztonsága.

Az ügyben az is kérdés, hogy a Meta jogszerűen gyűjtötte és használta-e fel a gyermekek adatait. A 29 állam szerint a vállalat ebben a tekintetben szövetségi jogszabályokat is megsértett.

A lehetséges pénzügyi következmények különösen súlyosak lehetnek. A Meta korábban úgy becsülte, hogy az államok által követelt büntetések és kártérítések összege akár 1,4 billió dollárra is rúghat. Ez megközelítené a vállalat mintegy 1,5 billió dolláros piaci értékét. Az államok ugyanakkor hivatalosan nem közölték, hogy pontosan mekkora összeget kívánnak követelni.

A mostani per azért is különösen fontos, mert a Meta az elmúlt hónapokban több, fiatalok közösségimédia-használatával kapcsolatos ügyben is kedvezőtlen bírósági döntéseket kapott.

Az egyik legjelentősebb fejlemény a múlt héten történt Új-Mexikóban, ahol egy bíró 567 millió dollár megfizetésére kötelezte a Metát, valamint arra, hogy változtasson platformjai működésén. A bíróság szerint a vállalat felelőssé tehető azért, hogy hozzájárult a gyermekeket érintő mentális egészségügyi válsághoz az államban.

A Meta egy másik ügyben egy kentuckyi iskolai körzettel is megegyezett, miután az eredetileg júniusra kitűzött tárgyalás előtt rendezte a vitát.

A vállalat ugyanakkor továbbra is határozottan tagadja az ellene felhozott vádakat. A Meta szerint évek óta dolgozik azon, hogy biztonságosabbá tegye platformjait a fiatalok számára. A cég azt is hangsúlyozza, hogy a „közösségimédia-függőség” nem elismert pszichiátriai diagnózis, ezért álláspontja szerint nem lehetett félrevezető módon azt állítani a fogyasztóknak, hogy platformjai ilyen értelemben függőséget okoznak.

A Meta szóvivője szerint a vállalat meghallgatta a szülők visszajelzéseit, szakértőkkel és a bűnüldöző szervekkel is együttműködött, valamint kutatásokat végzett annak érdekében, hogy jobban megértse a fiatalokat érintő problémákat. A vállalat bízik abban, hogy a tárgyaláson bemutatott bizonyítékok alátámasztják majd ezt az álláspontot.

A vita hátterében egy 2023-ban benyújtott kereset áll, amely egy több államot érintő vizsgálat eredményeként született. A vizsgálat azt próbálta feltárni, hogy a Facebook és az Instagram milyen hatással van a fiatal felhasználókra.

Az ügyben fontos szerepet játszott Frances Haugen, a Meta egykori alkalmazottja is. Haugen 2021-ben az amerikai szenátus előtt tett vallomásában azt állította, hogy a vállalat tisztában volt azzal, hogy termékei bizonyos esetekben káros hatással lehetnek a fiatalokra, és azt is tudta, milyen változtatásokkal lehetne biztonságosabbá tenni a szolgáltatásokat. Szerinte a Meta ennek ellenére nem hajtotta végre ezeket a módosításokat, mert a magasabb profit fontosabb szempont volt.

Azóta a közösségi média fiatalokra gyakorolt hatása egyre komolyabb politikai és társadalmi kérdéssé vált az Egyesült Államokban és más országokban is. Egy friss Reuters/Ipsos felmérés szerint az amerikaiak 85 százaléka úgy gondolja, hogy a közösségi média függőséget okozhat a gyermekeknél, míg 61 százalék szerint a közösségimédia-vállalatok szigorúbb hatósági ellenőrzésre szorulnak.

A mostani ügy ráadásul nem egy elszigetelt per. A Meta, a Snap, a YouTube anyavállalata, az Alphabet, valamint a TikTok mögött álló ByteDance ellen több mint 3000 pert indítottak iskolai körzetek, magánszemélyek és más szervezetek szövetségi bíróságokon. Emellett Los Angelesben további több mint 3300, főként magánszemélyek által indított ügy van folyamatban.

A Meta számára ezért nem csupán az egyetlen per kimenetele jelent kockázatot. Egy kedvezőtlen döntés precedenst teremthet, és jelentősen megnehezítheti a vállalat helyzetét a több ezer további ügyben is.

A tárgyalás egyik különlegessége, hogy Yvonne Gonzalez Rogers amerikai kerületi bíró egy tanácsadó esküdtszéket is felállított. Ez rendkívül ritka jogi megoldás: az esküdtek bizonyos, a bíró által meghatározott kérdésekben hoznak döntést, amelyet Rogers később felhasználhat saját ítéletének meghozatalakor. A bíró azonban nincs kötve az esküdtszék álláspontjához.

Rogers várhatóan októberben hozza meg végleges döntését. A tárgyalás szerdán az esküdtek kiválasztásával kezdődik, a nyitóbeszédek pedig augusztus 18-án hangzanak el. A tárgyaláson várhatóan Mark Zuckerberg, a Meta alapítója és vezérigazgatója, valamint Adam Mosseri, az Instagram vezetője is tanúskodik.

Jogi szakértők szerint az ügy akár fordulópontot is jelenthet a közösségimédia-vállalatokkal szembeni perekben. A tét ugyanis nem csupán egy esetleges több száz milliárd dolláros kártérítés, hanem az is, hogy a bíróságok mennyire avatkozhatnak be közvetlenül a platformok működésébe.

Eric Goldman, a Santa Clara Egyetem jogi professzora szerint a jelentős összegű kártérítések és a platformok működését érintő bírósági előírások egyaránt komoly, akár egzisztenciális veszélyt jelenthetnek a közösségimédia-vállalatok számára.

A most kezdődő per így messze túlmutat a Metán. A döntés azt is meghatározhatja, hogy a jövőben milyen felelősséget viselnek a közösségimédia-platformok azért, ahogyan termékeik a gyermekek és a fiatalok viselkedésére, adataira és mentális egészségére hatnak.

Forrás: AP, Washingot Post, Reuters