Évi 850 millió két NVVH-s vezető védelmére – indoklás nincs, pénzszórás az van

Oct 11

2 min read

Az elszámoltatás a Tisza kampányának egyik fő ígérete volt. Most kiderült, mennyibe kerül, hogy az elszámoltatók biztonságban legyenek: 2027-től évente közel 850 millió forintba. Nem egy egész hivatal védelméről van szó, hanem két emberéről.

SZERZŐ: PALKOVICS AURÉL (2026. OKTÓBER 11.)

Mit döntött a kormány?

A Magyar Közlöny pénteki, 151. számában megjelent kormányrendelet szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke, Unger Anna és nyomozati elnökhelyettese, Tasnády Katalin szombattól állandó személyvédelmet kap. Külön kormányhatározat a hivatalt is felvette a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek közé.

Az árcédula is benne van a Közlönyben. Idén egyszeri 175 145 937 forint többletforrás jut a rendőrségnek erre a célra, ebből 111 millió forint személyi juttatás. 2027-től pedig a rendőrség költségvetésébe beépülve évente 848 654 090 forintot kell biztosítania a pénzügyminiszternek.

Beszámolók szerint a védelem a munkaviszony megszűnése után is folytatódhat, ha annak oka a hivatalban végzett munka. Vagyis ez a kiadás nem feltétlenül ér véget, amikor a két vezető távozik.

Az NVVH-t a parlament júliusban hozta létre, Unger Annát augusztus 28-án választották meg, és helyettesével együtt még aznap letette az esküt. A hivatalnak saját nyomozati jogköre van, és a kormány elszámoltatási programjának zászlóshajója. Alig hat hét telt el, és a két vezető már állandó védelmet kap.

Mit jelent ez a szám?

A 848,7 millió forint naponta nagyjából 2,3 millió forint. Fejenként évente több mint 420 millió.

Néhány viszonyítási pont, saját számítás alapján:

Az NVVH felállítására és idei működésére a kormány augusztusban 2,48 milliárd forintot csoportosított át. A két vezető egy évnyi védelme ennek több mint harmada.
A Tisza-kormány új katája szerint egy főállású kisvállalkozó havi 100 ezer, azaz évente 1,2 millió forint tételes adót fizet. A két hivatalvezető védelmét így több mint hétszáz katás egész éves adója fedezi.

Ugyanez a kormány néhány hónapja még azzal büszkélkedett, hogy csökkenti a kormánytagok és a képviselők fizetését. A takarékosság úgy látszik, ott ér véget, ahol a saját elszámoltatási gépezete kezdődik.

Miért kell a védelem?

Erre a kérdésre a Közlöny nem ad választ. A rendelet és a határozat az összegeket rögzíti, az indokot nem. A kormány eddig nem hozta nyilvánosságra, milyen konkrét fenyegetés vagy veszélyértékelés áll a döntés mögött.

A kormány valószínű érvét érdemes kimondani. Szeptemberben Orbán Viktor arról beszélt, hogy nyilvánosságra hozzák az NVVH dolgozóinak adatait, a Fidesz pedig „ÁVH-figyelőt" indított. Unger Anna akkor azt mondta: „Senkinek nincs ahhoz joga, hogy a hivatal munkatársait fenyegesse vagy megfélemlítse", és jelezte, hogy konkrét fenyegetés esetén büntetőjogi lépéseket tesznek.

Csakhogy a Telex beszámolója szerint feljelentés akkor nem született. Ha pedig valódi, konkrét veszély van, akkor a nyilvánosságnak joga van tudni róla: legalább annyit, hogy milyen jellegű, és ki értékelte így. Egy évi 850 milliós döntést nem lehet csak úgy, indoklás nélkül a Közlönybe tenni.

Az elszámoltatók elszámoltatása

Az NVVH-t azért hozták létre, hogy visszaszerezze az "elherdált" közpénzt, és számon kérje, ki mire költötte az adófizetők forintjait. Éppen ezért kínos, hogy a saját vezetőinek védelméről szóló döntésnél a legfontosabb kérdésre, a miértre nincs nyilvános válasz.

A Tisza a kampányban átláthatóságot ígért. Az átláthatóság nem csak a régi kormány szerződéseire vonatkozik. Arra is, hogy az új hatalom mire költ, és miért.